Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1981-03-01 / 2. szám
2 ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI Paks jövője lélődő csak a kertek alját, meg a házak kevésbé mutatós felét láthatja. A Városi Tanács is változtatni kíván ezen, és 30—60 m-es zöldsáv kialakítására törekszik, amire az előzetes tervek már elkészültek a Budapesti Általános Épülettervező Vállalatnál. Ennek jegyében alakították ki például a gyermekliget meglévő részét, a régi Tüzép területén. Készen van a kézilabdapálya, a közlekedési park, és már felállították a szemet gyönyörködtető játszótéri elemeket. Tervbe van véve — további kisajátításokkal — tekeipálya és óriás sakk létesítése, valamint szánkózóhegy kialakítása. Városközpont dolgában igen érdekes helyzetbe került fejlődő településünk. Ugyanis nem sok helyen dicsekedhetnek azzal, hogy három központtal is rendelkeznek. Itt ilyen perspektíva előtt állunk. Az Ifjúsági és Űttörőház (volt Béke szálló) kör-Több mint egy éve avatták Paksot ünnepélyesen várossá, és azóta szemünk láttára formálódik, alakul. Sokan szóvá tették viszont, hogy a város 6-os út menti végén a szembiztosítani. A III. műszaki szálló és a rendelőintézet környéke még ezután fog kialakulni, itt lesz az új intézményközpont, az új városi tanáccsal, vele szemben a rendőrséggel, kicsit odébb az OTP-vel, és nem végleges elképzelés szerint egy bevásárlóközponttal. A műszaki szálló melletti vendéglátóipari egység üzemeltetésre történő átadásával egy időben a Birka csárda befejezi működését. A Táncsics Mihály út és a Dózsa György út sarkán 1979 végén átadták már az ABC-t, ugyanabban a sorházban kapott helyet az IBUSZ, a ta-Ahhoz, hogy Paks valóban modern, szép lakóhellyé, a növekvő igények maradéktalan kielégítésére alkalmassá váljék, még rengeteget kell tenni. A város vezetői számítanak az itt dolgozó vállalatok segítségére, a társadalmi munkafelajánlásokra, és arra, hogy a már meglévő javakat — úgy az állandó lakosok, mint az ideiglenesen itt tartózkodók — féltő gonddal megóvják, megbecsülik. így mihamarabb eljön az idő, amikor Paks öregbítheti majd atomvároshoz méltó hírnevét. TORMA CSABA kanékszövetkezet kirendeltsége és a papír-írószerbolt. A rendezési terv szerint az út másik oldalán lesz a strand, és a Duna felé eső részen az autóbusz-pályaudvar., A Munkácsy Mihály utca elején épülő 75 férőhelyes óvoda ez év végén átadásra kerül, ha megfelelő segítséget nyújtanak a társadalmi munkások is. A TOTÉV kivitelezésében készül az Anna utcai általános iskola (8 tantermes). A jelenlegi iskolagondokon az Anna utcában meglévő négy régi tanterem felújításával próbálnak segíteni. A szolgáltatás javítására ebben az évben megkezdik a II. szolgáltatóház építését, illetve átadják a lakótelepi műszaki szállók közelében épülő ABC áruházat, amely ERBE-lebonyolításban készül. A lakótelepen folytatják a lakásépítkezéseket, erre az évre körülbelül 200—300 lakás építése van előkészítve. Fokozott figyelmet fordít a Városi Tanács az útépítésekre, hiszen a város útjainak nagy része még nem rendelkezik szilárd burkolattal. nyékén az úgynevezett történelmi városközpont az egyik, a rendelőintézet és III. műszaki szálló körüli terület a másik, a harmadik pedig a lakótelepi központ. A tradicionális központban 1981. május 1-re tervezik a lengyel—magyar barátsági park átadását, amely minden bizonnyal kellemes látványt és pihentető környezetet fog A KISZ-élet hírei A KISZ május végén összeülő X. kongresszusa nagy feladatot ró minden KISZ-tagra, hiszen a tagságot képviselő küldöttek tapasztalatai és javaslatai az alapszervezetekben elhangzottakra épülnek. Ez jellemezte a Paksi Atomerőművet építő fiatalok beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlését is. A beszámolókban ugyan konkrétan csak az elmúlt mozgalmi évben teljesített feladatokról, illetve az ez időszakban felmerült problémákról volt szó, mégis minden mondat, minden hozzászólás mögött érződött, hogy az elmúlt öt év munkájáért éreznek felelősséget, és segíteni akarnak az elkövetkezendő öt év feladatainak meghatározásában. Ezt bizonyítja az is, hogy 1241 KISZ-tag közül 899 megjelent a taggyűléseken és átlagosan minden negyedik fiatal elmondta véleményét és kifejtette javaslatait. Ebből is látható, hogy őszinte, kritikus hangvételt tapasztalhattunk mindenhol. Az ötvennégy alapszervezet beszámoló taggyűléséből most hármat mutatunk be azzal a szándékkal, hogy így érzékeltessük azokat az eredményeket és gondokat, amelyek jellemzőek a beruházás ifjúsági mozgalmi munkájára. Elsőként az Építőipari Gépesítő Vállalat Kilián György KISZ-alapszervezetének beszámolójából emelnénk ki pár lényeges megállapítást. Elmondták, hogy ezen az építkezésen továbbra is elsőrendű feladata minden KISZ-tagnak a munkavégzés hatékonyságának és intenzitásának növelése. Ezt segítette az az akció, melynek keretében a beruházáson hosszabb idő óta dolgozók átadják tapasztalataikat a nemrég érkezetteknek. A 12 órás munkaidő után sokat segítettek a kikapcsolódást szolgáló sport- és kulturális programok. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a politikai képzés hiányosságaira, melyekért nem lehet egyértelműen a munkarendet okolni. A tervezői KlSZ-alapszervezet tagjai négy vállalat műszaki értelmisége közül kerülnek ki. Közülük többnyire hiányoznak a tizennyolc— huszonkét éves fiatalok, mivel legtöbben a felsőfokú végzettség megszerzése után kerültek vállalatainkhoz. A tagság döntő többségét a huszonháromtól huszonnyolc évesek alkotják, és így érthető, hogy legtöbben házasok és családosok. Akcióprogramjukat ennek figyelembevételével is tervezték meg és hajtották azt végre. Ezek közül említhetők azok a sport- és kulturális programok, amelyek külön foglalkoztak azzal, hogy a családos fiatalok szórakozási igényeit is kielégítsék. Így például a gyermek- és nőnapi megemlékezések, fenyőfaünnepség stb. Legfontosabb feladataikat ők is munkájuk pontos, gyors elvégzésében látták. Mind országos, mind helyi munkaver senyékhez csatlakoztak, és vállalásaik teljesítésében segített az a 3 szocialista brigád is, melyeknek tagjai az alapszervezetben megtalálhatók. Eredményeiket a beruházás gazdasági és tömegszervezeti vezetőségei is elismerték. Mint minden taggyűlésen, a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat beszámolójában is a beruházásért érzett felelősségen volt a fő hangsúly. Ennek érdekében már a mozgalmi év elején felkérték gazdasági vezetőiket, hogy ismertessék a vállalat és a közvetlen munkahely gazdasági feladatait. A tervek teljesítéséért a negyedéves és havi operatív ütemtervhez igazodva pótfelajánlásokat tették és ezzel bekapcsolódtak az atomerőmű munkaverseny-mozgalmába. KISZ Radar csoportjuk sajnos a többi csoporthoz hasonló nehézségekkel küzd, mert sokan nem veszik komolyan ezt a tevékenységet. A munkahelyeken uralkodó rend és tisztaság érdekében a mozgalom keretében a fiatalok rendszeresen takarítják műhelyeiket és irodáikat és asztalaikat, szekrényeiket rendben tartják. Ez a szorgalom, mellyel a jobb munkavégzést segítik elő, meghozta eredményét, mert a siófoki városi hegesztőversenyen elindult három fiatal az első három helyezést érte el. A beszámolók után elhangzott javaslatok arra utaltak, hogy mindannyian szeretnék tovább javítani főbb feladatuk végrehajtását az első magyarországi KISZ-építkezést, a Paksi Atomerőmű minél előbbi beindítását. Tenni kell! Vannak emberek, akik el nem tudják képzelni az életüket úgy, hogy ne tennének a közösség érdekében, a közösség hasznára. Sokszor milyen jól jönne, ha minél több lelkes társadalmi munkás állna rendelkezésre, ám a közösségi gondolkodásmód nagyon nehezen terjed. Azt persze mindenkinek tudni kell, hogy mi a különbség az önfeláldozó társadalmi munkás és az ilyen ürüggyel a kötelességét is elhanyagoló személy között. Talán a Hazafias Népfront 1981. március 14—15. között tartott VII. országos kongresszusa az oka, hogy mostanában sűrűbben hallunk a társadalmi munka jelentőségéről, a közösség formáló erejéről, a szocialista demokráciáról, a lakóhelyi közéletről, a közművelődésről. Mit is takar a fogalom: Hazafias Népfront? Tulajdonképpen nem szervezet, hiszen tagsága nincs. Valójában szervezett mozgalom, mely azt a célt tűzte maga elé, hogy korra, nemre, pártállásra való tekintet nélkül mindenkit mozgósítson, aki hajlandó tenni az ország építése, gyarapítása érdekében. A nemes célkitűzés megvalósítását lelkes társadalmi munkások segítségével igyekeznek elérni, akik felelősséget éreznek lakóhelyük, tágabb környezetük, az egész ország dolgai iránt. Pakson például a Hazafias Népfront szervezi azokat a társadalmi vitákat, amelyeken a lakosság beleszólhat a város fejlesztési terveibe, elmondhatják problémáikat az ellátásról, javaslatokat tehetnek a gondok leküzdésére, és mindezt a Városi Tanács felelős vezetőinek jelenlétében. Persze ez a demokratikus fórum még nem képes a bajokat orvosolni, de a véleménynyilvánításra nagyon is alkalmas. Belátással kell lennünk viszont, hogy egy ideig dagasztani kell a sarat, és bizony az ellátás sem lesz egyhamar fővárosi szintű. A Hazafias Népfront aktívái nagyon sokat tehetnek az emberek gondolkodásának változtatására, formálására, a régi és új paksi lakosok érdekeinek egyeztetésére. Ezen munkálkodás is jelentős mértékben hozzájárul annak a folyamatnak a létrehozásához, amely a városiasodás szempontjából nélkülözhetetlen. — ma A művelődés palotája a kunyhója r otthona B Ez is, az is, egyik sem, másik sem. A hivatalos neve: Paksi Munkásműveiődési Központ. De, hogy valóban központja-e a munkások szórakozásának, művelődésének, szűkös szabad idejük eltöltésének, azt talán csak egy különös , .népszámlálással” lehetne egyértelműen eldönteni. . . Ezért fordultunk néhány kérdéssel Törtei! Bélához, a munkásművelödési központ igazgatóhelyetteséhez : — Milyennek ítéled a központ szerepkörét, funkcióját Pakson? — Intézményünk, mint a paksi köziművelődési intézmények egyike, nem kíván sem a kultúrának, sem a közművelődésnek valamiféle „szentélye” lenni, ahová csak ünneplőruhában, vagy csak „levetett cipővel”, fejfedővel léphet be a látogató. Otthon-jellegünket viszont igyekszünk mindig hangsúlyozni az Itt található tisztasággal, renddel, bármelyik otthonhoz hasonló „szabályainkkal”. — Mit jelent számotokra az atomerőmű-beruházás? — Talán úgy fogalmaznék, hogy a beruházás a ml szemünkben a város többi gazdasági egysége sorában első az egyenlők között. — Nem okoz ez különösebb „sértődést” a régi paksi vállalatok, gazdasági egységek részéről? — Remélem, nem. Annál is inkább, mivel cáfolhatatlan tény, hogy a beruházáson több aktív kereső (munkás) dolgozik, mint a városiban és vonzáskörzetében együttvéve... — No, és ez az elsőbbség mit jelent a gyakorlatban? — Először is azt, hogy minden rmmkatäimmknak, dolgozónknak hasonló a szemlélete. Másodszor talán azt, hogy a közművelődés intenzív szakaszára való áttérésének elve nem úgy, és nem olyan mértékben érvényesíthető itt, mint például Dombóváron, vagy Bonyhádon. Nem lehet figyelmen kívül hagyni például azt a tényt sem, hogy az itt építők, szerelők közül már sok „megjárta” Kazincbarcikát, Lendnvárost, Orenburgot. A beruházáson dolgozók esetében nem annyira a művelődés folyamatosságáról lehet beszélni, mint inkább annak mozaikjellegéről, ahol Paks is egy mozaikkocka. Szeretnénk, ha ez minél színesebb kocka lenne. . . — Milyennek gondolod a beruházás és az MMK eddigi kapcsolatait, együttműködését? — Furcsának tűnhet a válaszom, de sokáig számunkra ,,érzékelhetetlen ” fogalom volt a beruházás, mert volt 22. ÁÉV, ERBE, PAV, GYGV, stb., ám ezek külon-külön vállalatok, illetve részlegeik. Ezért is örülünk, s tekintünk nagy várakozással a nemrég megalakult atomerőmű művelődési bizottság működésére. E testület révén reméljük, hogy sokkal valóságosabb, koordináltabb Igényeiket ismerhetünk meg, olyan valós .megrendeléseket”, amelyeket természetesen igyekszünk ki is elégíteni... — Más: a Tolna megyei Népújságban olvashattuk, hogy lehetőség nyílhatna a művelődési központban működő mozi műsorának a jelenleginél sokkal jobb, ún. „sikerfilmekkel” való ellátására. — Igen, ha a megyei mozgókéipforgalmazási vállalat is úgy akarja majd. . . A jogos igények megvalósulásában eddig is és ezután is sokat tehet a beruházás. .. — Akkor ezt elkönyvelhetjük a jó együttműködés egyik eredményének? — Részünkről egyértelműen. A megyei mozisok nevében én nem beszélhetek... — Cgy tudom, neked, mint az itteni moziüzem vezetőjének még más elképzeléseid is vannak. — Hogyne! Például: a jelenlegi igen sikeres filmklubhoz hasonló bérletes sorozatot rendezhetnénk a közelmúlt „sikerfilmjeiből” — természetesen a dekád- és műszakváltásokhoz igazodva. — Jó ötlet! Remélem, kivitelezhető is lesz... Mit javasolnál a ház március végi, áprilisi rendezvényeiből? — A középkorosztálynak március 25-1 Budapest Táncegyüttes műsorát, a fiatalabbaknak a Korái koncertjét, március 26-án, az igényesebb színházbarátoknak az amatőr színpadok 27-1 bemutatóját. Továbbá mindenkinek a mostanság megújuló műfajt, nevezetesen a 28-i fúvószenekari találkozót. — Áprilisban? — Javasolnám az Állami Népi Együttes vendégszereplését Pakson, 26-án. A 27-re tervezett Hofi-estet nem is kell különösebben ajánlanom. — Igaz. Bár tudomásom szerint két előadás is lesz, jegyhez feltehetően alig lehet majd jutni. . . — Annyit Ígérhetek, hogy a veletek nemrég kötött megállapodáshoz mi tartani fogjuk magunkat, tehát a kiadható 450 jegyiből minden alkalommal 150 db-ot eleve a beruházás dolgozóinak biztosítunk. Ha igény van rá, többet is. — Gondolom, lesz rájuk igénylő. — Én pedig remélem, nem csak erre a műsorra... Terjedelmi korlátok miatt itt most megszakítom a beszélgetés leírását. Pedig még sok mindenről szó volt: a központban működő tanfolyamokról, az atomerőmű-beruházás művelődési bizottság és a művelődési központ közötti együttműködésről. A címben feltett kérdésre adható helyes válaszon nem érdemes vitatkozni. Az viszont biztos, hogy ezt a házat a jelenleginél jobban kellene lakniuk, látogatniuk a beruházás dolgozódnak. Meggyőződésem: a házigazdákon nem múlik majd, hogy ott jól is érezzék magukat. CZAKO TIBOR Két kevésbé ismert lehetőség: a nyelvtanfolyam... ... es az aaminisztratorKepzo
