Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1981-11-01 / 7. szám

ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 A doktornő A paksi atomerőmű-beruhá­záson, az építő és szerelő válla­lattok részére két üzemorvos áll rendelkezésre az üzemorvosi rendelőben. A dolgozók létszá­mának megfelelően négy üzem­orvosi státusz van, de ez ideig csak kettőt sikerült betölteni, e miatt a rendelők zsúfoltak. Amikor felkerestük Dr. Jakus Magdolna üzemorvost, délután egy óra volt, és még javában folyt a betegek ellátása. Fél óra múlva le tudtunk ülni egy rövid beszélgetésre, és először azt kérdeztük a doktornőtől, hogy milyen funkciót tölt be az üzem­orvosi rendelő? — Itt végezzük az előzetes és időszakos alkalmassági vizsgá­latokat; az ütemezést a munka­­védelmi előadókkal egyeztetjük, így meg tudjuk adni, hogy há­nyán jöjjenek, tehát nem kell sokat várni. A megfelelő orvosi vizsgála­tok után mi hosszabbítjuk meg a jogosítványokat, és nem utol­sósorban gyógykezelésben ré­szesítjük az arra rászorulókat. Gyakran van dolgunk baleset vagy rosszullét következtében, de sokan vannak, akik meglévő krónikus betegségükkel keresik fel rendelőnket. — Vannak szimulánsok? — Akad, elvétve. Az ilyenek szinte kivétel nélkül az alkohol rabjai, és az előző napi részeg­ségük az oka „betegségüknek”. Az italozókkal sok bajunk van a lakótelepi 18 ágyas fektető­ben is, mivel a betegekkel ösz­­szetűzést kezdeményeznek, rendbontásokkal zavarják a nyugalmat. — A vállalatok időben elkül­­dik-e dolgozóikat az időszakos vizsgálatra? — Sajnos ezen a téren van bőven javítanivaló. Nem kell messzire menni példáért. Most volt itt egy fiatalember, aki az építőiparban dolgozik, fizikai munkás, és epilepsziás. 1974- ben vették fel, az alkalmassági vizsgálatot a Rendelő Intézet végezte. 1978-ban volt az első epilepsziás rohama, és 1981. áprilisában eszméletvesztést kö­vetően koponyaalapi törést szenvedett. Több hónapig volt táppénzen, majd újra munkába állt. Mindez az üzemorvos tud­tán kívül történt. A tegnapi ro­hama után hozták el hozzám először, és ekkor derültek ki az előzmények, és hogy az utóbbi időben szinte hetenként voltak rohamai. Ennek az esetnek kapcsán két rendeletet is felrúgtak. Az egyik szerint az építőiparban dolgozó fizikai munkások kötelesek évenként időszakos orvosi vizs­gálaton megjelenni; a másik előírja, hogy harminc napot meghaladó betegállomány után a dolgozó köteles az üzemorvosnál jelentkezni. A rendeletek betartásával meg­előzhető lett volna a fiatalem­ber súlyos fejsérülése. Minden­napos dolog, hogy dolgozók nem rendelkeznek munkakörük­nek megfelelő érvényes orvosi vizsgával. — Nagyon nagy jelentősége van a szakszerű elsősegélynyúj­tásnak, hiszen előfordulhat, hogy az orvos megérkezéséig az élete függ a betegnek vagy a sérültnek az elsősegélynyújtó te­vékenységétől; mert például a légutak szabaddá tétele, egy befúvásos lélegeztetés, vagy egy vérzéscsillapítás időben tör­ténő elvégzése létfontosságú le­het. Az ERBE által szervezett el­sősegélynyújtó tanfolyamon há­rom 23—-24 fős csoport oktatá­sát kezdjük meg, ahol megsze­rezhetik a szükséges ismereteket az elsősegélynyújtók. Oktatni fogjuk, hogy mi a teendő a kü­lönböző eseteknél, többek kö­zött törésnél, áramütésnél vagy például vízbefulladásnál. — A betegek még délután is itt ülnek pedig rendelés csak délelőtt van, mi ennek az oka? — Elvileg délután végezzük az időszakos orvosi vizsgálato­kat, de délután is jönnek még betegek, és ami a kellemetlen: így az egészségeseket is meg­fertőzik. Megjegyzem, nagy szükség volna egy sebész üzem­orvos kollégára, aki a kisebb sérüléseket el tudná látni, nem kellene szakrendelésre küldeni minden esetben a dolgozókat, és persze csökkenne a zsúfolt­ság is. — Milyen gyorsan jön ki a mentő? — A jellemző az, hogy per­cek alatt itt vannak, de előfor­dult, hogy sürgős esetben nem volt bent kocsi. Nagyon kellene egy mentő, ide az üzemi területre, hogy mindig a rendelkezésünkre áll­jon. Ez jelentősen megnövelné a biztonságot. — Hogy esett a választása az üzemorvosi pályára? — Az egyetemi tanulmánya­im után Szekszárdon a Belgyó­gyászaton dolgoztam, majd kör­zeti orvos voltam évekig. 1974- ben kezdtem el az üzemorvosi tevékenységemet, és közben 1978-ban szakvizsgáztam üzem­orvostanból, elsőként Tolna me­gyéből. Most, ez évtől, itt kell helytóllnom Pakson, ami remé­lem maradéktalanul sikerülni is fog. — Milyennek tartja Poksot? — Mivel Szekszárdról járok be, magát a várost nem nagyon ismerem. Paks számomra egyen­lő az atomerőművel, és itt a jó munkahelyi légkörben jól érzem magam. — Köszönöm a beszélgetést. T.CS. TECHNIKA A nyugat-európai atomenergetikai program célkitűzései Az elmúlt számban közölt „A Szovjetunió atomenergetikai programja" cimű cikk után most röviden tekintsük át a nyugat­európai országok atomerőmű­fejlesztési terveit. Az Európai Gazdasági Közös­ség országaiban a tervek sze­rint 1980. végéig az atomerő­­művi összkapacitásnak el kellett volna érnie a 125 000 MW össz­teljesítményt. A prognózis, ami azóta már konkrét adatokkal igazolható túlzónak bizonyult. Ennek alátámasztására álljon itt az alábbi táblázat: Az atomerőmüvi kapacitás kiépítése az EGK-ban (1000 MW) 1980. szept. 30-i helyzet 1980. üzemben Épül Rendelve végére tervezett helyzet NSZK 8,6 12,0 ___ 30,0 Belgium 1,7 3,8 — 6,8 Franciaország 12,6 33,0 4,8 64,5 Olaszország 1,4 2,0 2,0 7,8 Hollandia 0,5 — — 0,5 Anglia 6,5 — — 14,5 Görögország — — — 0,6 összesen: 31,3 50,8 6,8 125,0 Az összegzésből is látható, hogy a megvalósított értékek elmaradnak a tervezettektől. Ezért a lemaradásért az emlí­tett országoknak súlyos árat kell fizetniük, ugyanis az olaj­tüzelésű erőművekben előállí­tott villamos energia 50 száza­lékkal többe kerül, mint az atomerőművekben előállítotté, ebből az is következik, hogy egy 1000 MW-os atomerőmű éven­te 1,3 millió tonna kőolajat ta­karít meg. Az egyes országok­ban — az energiatermelésben — a kőolajtól való függőség igen eltérő képet mutat: NSZK Franciaország Olaszország Hollandia Belgium Luxemburg Anglia Írország Dánia Görögország 8% 27% 68% 34% 33% 15% 17% 65% 34% 39% Kicsit elgondolkodva a táblá­zat adatain, megállapítható, hogy a kőolajtól erősen függő országokban a „fekete arany" kiváltása gyorsan megoldható atomerőművek létesítésével. Az itt közölt adatok alapján könnyen belátható, hogy az atomenergia-fejlesztés terén a vezető szerep Franciaországé, ahol jelenleg is céltudatos atomenergetikai programot va­lósítanak meg. Az országban jelentős eredményeket értek el TELEFON Sokat szidott, de nélkülözhe­tetlen eszköze munkánknak, ma­gánügyeink intézésének egy­aránt; rengeteg időt tudunk megtakarítani és elvesztegetni általa. Persze a mérleg inkább a megtakarítás javára billen. Rémes álmaimban néha még most is előjön egy-két régi, ke­serves órákat igénylő távolsági hivás emléke, de ma már gond­talanul, a legtermészetesebb mozdulattal veszem fel a kagy­lót, és tárcsázom a 00-t, azután a 06-t, majd például az 1-437- 471-et. Nemcsak budapesti szá­mok, hanem bármelyik magyar­­országi helység számai tárcsáz­hatok, ha a hívott állomás tele­fonközpontja be van kapcsol­va a távhívásba. A jót hamar megszokja az ember, így biztosan kevesen emlékeznek arra, hogy Paksot mikor kapcsolták be a távhívás rendszerébe. A nagy esemény alig két éve, 1979. november 7- én történt — milyen távolinak tűnik. Az atomerőmű területén addig 300 vonalas kézi kapcso­lású központ működött, amit a jelenlegi 2000 vonalas automa­tikus központ váltott fel. Kézi kapcsolású hívások lebonyolítá­sára azonban ma is szükség van, hiszen az erőmű-telefonok közül megközelítően „csak" ezer készüléken lehet paksi szá­mot hívni, távhívásra pedig alig több, mint száz telefon alkal­mas. Az automatikus központok nemcsak gyorsították az ügyin­tézést, hanem a díjakat is ked­vezően befolyásolták. A szám­láló berendezés a nappali be­szélgetéseket távhívásnál per­cenként négy forintjával, az éj­szakait valamivel olcsóbban számolja el. A modern technika nyújtotta előnyöket az ember továbbra is nagy mértékben befolyásolhat­ja: röviden, tömören fogalmaz­va mások idejét sem raboljuk el fölöslegesen. Telefonálóknak emlékeztetőül álljon itt Carduc­­ci véleménye: „...aki huszon­nyolc szóban mondja el azt, ami tízben is elmondható — az egyéb gazságokra is képes...” — ma Pakson, a posta műszaki épülete mellett az idén megkezdik a nagyközönség részére szolgáló forgalmi épület építését. Kép­riport 0 a gyors-szaporító reaktorok fej­lesztésében, jelenleg a Super- Phenix atomerőművet építik 1200 MW-os ilyen típusú reak­torral. (Ez manapság a világ legnagyobb gyors-szaporító re­aktora.) Az NSZK-ban és Angliában jelenleg is széles körű atomener­getikai vita folyik. 1974 óta az NSZK-ban összesen 24 500 MW teljesítményű atomerőművet rendeltek, vagy terveztek, ebből tavaly 6070 MW teljesítmény­nek megfelelő volt üzemben. Angliában eddig csak gázhűté­­sű reaktorokat építettek. Nap­jainkban foglalkoznak egy nyo­mottvizes reaktorokkal (a paksi is ilyen) építendő program meg­valósításán. Az említett reaktor­típust az Egyesült Államokban dolgozták ki, melynek teljesít­ménye 1150 MW. A többi ország közül még csak kettőt emelnék ki: Hollan­diát és Dániát, ahol politikai okokból leállították az atomerő­művek további építését, annak ellenére, hogy a villamos ener­gia-termelés több, mint 33 szá­zalékát kőolajból fedezik! BENEDECZKY FERENC ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű-beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Tóth András Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Benizs Sándor. Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: III/OHV/30Ó/T Megjelenik évente nyolcszor. Készil a Szekszárdi Nyomdában. 5000 81.3097 Felelős vezető: Széli István. Orvosi vizsgálat jogosítványhoz. A reaktor belső berendezéseit speciális megfogószerkezet segítségével mozgatják.

Next

/
Thumbnails
Contents