Atomerőmű, 1981 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1981-11-01 / 7. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI 3 A doktornő A paksi atomerőmű-beruházáson, az építő és szerelő vállalattok részére két üzemorvos áll rendelkezésre az üzemorvosi rendelőben. A dolgozók létszámának megfelelően négy üzemorvosi státusz van, de ez ideig csak kettőt sikerült betölteni, e miatt a rendelők zsúfoltak. Amikor felkerestük Dr. Jakus Magdolna üzemorvost, délután egy óra volt, és még javában folyt a betegek ellátása. Fél óra múlva le tudtunk ülni egy rövid beszélgetésre, és először azt kérdeztük a doktornőtől, hogy milyen funkciót tölt be az üzemorvosi rendelő? — Itt végezzük az előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatokat; az ütemezést a munkavédelmi előadókkal egyeztetjük, így meg tudjuk adni, hogy hányán jöjjenek, tehát nem kell sokat várni. A megfelelő orvosi vizsgálatok után mi hosszabbítjuk meg a jogosítványokat, és nem utolsósorban gyógykezelésben részesítjük az arra rászorulókat. Gyakran van dolgunk baleset vagy rosszullét következtében, de sokan vannak, akik meglévő krónikus betegségükkel keresik fel rendelőnket. — Vannak szimulánsok? — Akad, elvétve. Az ilyenek szinte kivétel nélkül az alkohol rabjai, és az előző napi részegségük az oka „betegségüknek”. Az italozókkal sok bajunk van a lakótelepi 18 ágyas fektetőben is, mivel a betegekkel öszszetűzést kezdeményeznek, rendbontásokkal zavarják a nyugalmat. — A vállalatok időben elküldik-e dolgozóikat az időszakos vizsgálatra? — Sajnos ezen a téren van bőven javítanivaló. Nem kell messzire menni példáért. Most volt itt egy fiatalember, aki az építőiparban dolgozik, fizikai munkás, és epilepsziás. 1974- ben vették fel, az alkalmassági vizsgálatot a Rendelő Intézet végezte. 1978-ban volt az első epilepsziás rohama, és 1981. áprilisában eszméletvesztést követően koponyaalapi törést szenvedett. Több hónapig volt táppénzen, majd újra munkába állt. Mindez az üzemorvos tudtán kívül történt. A tegnapi rohama után hozták el hozzám először, és ekkor derültek ki az előzmények, és hogy az utóbbi időben szinte hetenként voltak rohamai. Ennek az esetnek kapcsán két rendeletet is felrúgtak. Az egyik szerint az építőiparban dolgozó fizikai munkások kötelesek évenként időszakos orvosi vizsgálaton megjelenni; a másik előírja, hogy harminc napot meghaladó betegállomány után a dolgozó köteles az üzemorvosnál jelentkezni. A rendeletek betartásával megelőzhető lett volna a fiatalember súlyos fejsérülése. Mindennapos dolog, hogy dolgozók nem rendelkeznek munkakörüknek megfelelő érvényes orvosi vizsgával. — Nagyon nagy jelentősége van a szakszerű elsősegélynyújtásnak, hiszen előfordulhat, hogy az orvos megérkezéséig az élete függ a betegnek vagy a sérültnek az elsősegélynyújtó tevékenységétől; mert például a légutak szabaddá tétele, egy befúvásos lélegeztetés, vagy egy vérzéscsillapítás időben történő elvégzése létfontosságú lehet. Az ERBE által szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamon három 23—-24 fős csoport oktatását kezdjük meg, ahol megszerezhetik a szükséges ismereteket az elsősegélynyújtók. Oktatni fogjuk, hogy mi a teendő a különböző eseteknél, többek között törésnél, áramütésnél vagy például vízbefulladásnál. — A betegek még délután is itt ülnek pedig rendelés csak délelőtt van, mi ennek az oka? — Elvileg délután végezzük az időszakos orvosi vizsgálatokat, de délután is jönnek még betegek, és ami a kellemetlen: így az egészségeseket is megfertőzik. Megjegyzem, nagy szükség volna egy sebész üzemorvos kollégára, aki a kisebb sérüléseket el tudná látni, nem kellene szakrendelésre küldeni minden esetben a dolgozókat, és persze csökkenne a zsúfoltság is. — Milyen gyorsan jön ki a mentő? — A jellemző az, hogy percek alatt itt vannak, de előfordult, hogy sürgős esetben nem volt bent kocsi. Nagyon kellene egy mentő, ide az üzemi területre, hogy mindig a rendelkezésünkre álljon. Ez jelentősen megnövelné a biztonságot. — Hogy esett a választása az üzemorvosi pályára? — Az egyetemi tanulmányaim után Szekszárdon a Belgyógyászaton dolgoztam, majd körzeti orvos voltam évekig. 1974- ben kezdtem el az üzemorvosi tevékenységemet, és közben 1978-ban szakvizsgáztam üzemorvostanból, elsőként Tolna megyéből. Most, ez évtől, itt kell helytóllnom Pakson, ami remélem maradéktalanul sikerülni is fog. — Milyennek tartja Poksot? — Mivel Szekszárdról járok be, magát a várost nem nagyon ismerem. Paks számomra egyenlő az atomerőművel, és itt a jó munkahelyi légkörben jól érzem magam. — Köszönöm a beszélgetést. T.CS. TECHNIKA A nyugat-európai atomenergetikai program célkitűzései Az elmúlt számban közölt „A Szovjetunió atomenergetikai programja" cimű cikk után most röviden tekintsük át a nyugateurópai országok atomerőműfejlesztési terveit. Az Európai Gazdasági Közösség országaiban a tervek szerint 1980. végéig az atomerőművi összkapacitásnak el kellett volna érnie a 125 000 MW összteljesítményt. A prognózis, ami azóta már konkrét adatokkal igazolható túlzónak bizonyult. Ennek alátámasztására álljon itt az alábbi táblázat: Az atomerőmüvi kapacitás kiépítése az EGK-ban (1000 MW) 1980. szept. 30-i helyzet 1980. üzemben Épül Rendelve végére tervezett helyzet NSZK 8,6 12,0 ___ 30,0 Belgium 1,7 3,8 — 6,8 Franciaország 12,6 33,0 4,8 64,5 Olaszország 1,4 2,0 2,0 7,8 Hollandia 0,5 — — 0,5 Anglia 6,5 — — 14,5 Görögország — — — 0,6 összesen: 31,3 50,8 6,8 125,0 Az összegzésből is látható, hogy a megvalósított értékek elmaradnak a tervezettektől. Ezért a lemaradásért az említett országoknak súlyos árat kell fizetniük, ugyanis az olajtüzelésű erőművekben előállított villamos energia 50 százalékkal többe kerül, mint az atomerőművekben előállítotté, ebből az is következik, hogy egy 1000 MW-os atomerőmű évente 1,3 millió tonna kőolajat takarít meg. Az egyes országokban — az energiatermelésben — a kőolajtól való függőség igen eltérő képet mutat: NSZK Franciaország Olaszország Hollandia Belgium Luxemburg Anglia Írország Dánia Görögország 8% 27% 68% 34% 33% 15% 17% 65% 34% 39% Kicsit elgondolkodva a táblázat adatain, megállapítható, hogy a kőolajtól erősen függő országokban a „fekete arany" kiváltása gyorsan megoldható atomerőművek létesítésével. Az itt közölt adatok alapján könnyen belátható, hogy az atomenergia-fejlesztés terén a vezető szerep Franciaországé, ahol jelenleg is céltudatos atomenergetikai programot valósítanak meg. Az országban jelentős eredményeket értek el TELEFON Sokat szidott, de nélkülözhetetlen eszköze munkánknak, magánügyeink intézésének egyaránt; rengeteg időt tudunk megtakarítani és elvesztegetni általa. Persze a mérleg inkább a megtakarítás javára billen. Rémes álmaimban néha még most is előjön egy-két régi, keserves órákat igénylő távolsági hivás emléke, de ma már gondtalanul, a legtermészetesebb mozdulattal veszem fel a kagylót, és tárcsázom a 00-t, azután a 06-t, majd például az 1-437- 471-et. Nemcsak budapesti számok, hanem bármelyik magyarországi helység számai tárcsázhatok, ha a hívott állomás telefonközpontja be van kapcsolva a távhívásba. A jót hamar megszokja az ember, így biztosan kevesen emlékeznek arra, hogy Paksot mikor kapcsolták be a távhívás rendszerébe. A nagy esemény alig két éve, 1979. november 7- én történt — milyen távolinak tűnik. Az atomerőmű területén addig 300 vonalas kézi kapcsolású központ működött, amit a jelenlegi 2000 vonalas automatikus központ váltott fel. Kézi kapcsolású hívások lebonyolítására azonban ma is szükség van, hiszen az erőmű-telefonok közül megközelítően „csak" ezer készüléken lehet paksi számot hívni, távhívásra pedig alig több, mint száz telefon alkalmas. Az automatikus központok nemcsak gyorsították az ügyintézést, hanem a díjakat is kedvezően befolyásolták. A számláló berendezés a nappali beszélgetéseket távhívásnál percenként négy forintjával, az éjszakait valamivel olcsóbban számolja el. A modern technika nyújtotta előnyöket az ember továbbra is nagy mértékben befolyásolhatja: röviden, tömören fogalmazva mások idejét sem raboljuk el fölöslegesen. Telefonálóknak emlékeztetőül álljon itt Carducci véleménye: „...aki huszonnyolc szóban mondja el azt, ami tízben is elmondható — az egyéb gazságokra is képes...” — ma Pakson, a posta műszaki épülete mellett az idén megkezdik a nagyközönség részére szolgáló forgalmi épület építését. Képriport 0 a gyors-szaporító reaktorok fejlesztésében, jelenleg a Super- Phenix atomerőművet építik 1200 MW-os ilyen típusú reaktorral. (Ez manapság a világ legnagyobb gyors-szaporító reaktora.) Az NSZK-ban és Angliában jelenleg is széles körű atomenergetikai vita folyik. 1974 óta az NSZK-ban összesen 24 500 MW teljesítményű atomerőművet rendeltek, vagy terveztek, ebből tavaly 6070 MW teljesítménynek megfelelő volt üzemben. Angliában eddig csak gázhűtésű reaktorokat építettek. Napjainkban foglalkoznak egy nyomottvizes reaktorokkal (a paksi is ilyen) építendő program megvalósításán. Az említett reaktortípust az Egyesült Államokban dolgozták ki, melynek teljesítménye 1150 MW. A többi ország közül még csak kettőt emelnék ki: Hollandiát és Dániát, ahol politikai okokból leállították az atomerőművek további építését, annak ellenére, hogy a villamos energia-termelés több, mint 33 százalékát kőolajból fedezik! BENEDECZKY FERENC ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI A paksi atomerőmű-beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Tóth András Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Benizs Sándor. Levélcím: Szekszárd, Postafiók: 71. 7101 Engedélyszám: III/OHV/30Ó/T Megjelenik évente nyolcszor. Készil a Szekszárdi Nyomdában. 5000 81.3097 Felelős vezető: Széli István. Orvosi vizsgálat jogosítványhoz. A reaktor belső berendezéseit speciális megfogószerkezet segítségével mozgatják.
