Atomerőmű, 1980 (3. évfolyam, 1-7. szám)

1980-03-01 / 1. szám

•» n (ifr1 amctj „ ATOMERŐMŰ ... A PAKSI ATOMERŐMŰ epttot BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1980. MÁRCIUS Feladataink 1980-ban Az atomerőmű I. reaktor­blokkja megvalósításánál 1980-ban döntő szakaszhoz érkeztünk. A technológiai szerelés beindítására és meg­valósítására készültünk máraz elmúlt évben, s ennek egyes feladatainál megkezdődött a kivitelezés. A technológiai szerelő vál­lalatok — elsősorban a GYGV — megkezdték a szük­séges létszám és technika Paksra telepítését, hogy az ütemtervben meghatározotta­kat teljesíteni tudják. Az építőipar jelentős erőfe­szítéseket tett annak érdeké­ben, hogy az I. rekatorbox építészetileg minél előbb be­fejezésre kerüljön, illetve a kiszolgáló és segédlétesít­mények megvalósításán tevé­kenykedtek eredményesen. 1979-ről megállapíthatjuk, hogy az építkezés eddigi leg­sikeresebb éve volt. Jelentős olyan vonatkozás­ban is, hogy nemcsak az ide irányított nagy létszámnöve­kedés adta a termelésnöve­kedést, hanem nőtt a terme­lékenység is. De a nagy előrelépés elle­nére is sok adósságunk van. Nem sikerült minden kitűzött feladatunkat megvalósítani. Ugyanakkor nagyon sok gondot okozott, hogy a beren­dezések jelentős része ké­sett, vagy még egyáltalán nem érkezett meg, s a tech­nológiai szerelési tervek nem voltak végrehajthatók. Felvetődik a kérdés, hogy ilyen problémák és gondok után a meghatározott fel­adatok teljesíthetők-e, illetve mit kell tenni, hogy teljesít­hetők legyenek. Az új helyzetben a kor­mánybiztosi értekezlet által jóváhagyott ütemtervek ma­radéktalan végrehajtására kell összpontosítani. Az itt megjelölt feladatok feltételeit kell biztosítani a megfelelő anyagok, eszközök beszerzésével. A végrehajtás fegyelmezett munkavégzést, a minőségi követelmények maradéktalan betartását igényli. Minden vállalati kollektívá­nak biztosítani kell, hogy a vele együtt dolgozó vállala­tok a szükséges időben meg­kapják a munkaterületet. Az elmúlt időszak bizonyí­totta, hogy a szocialista bri­gádok, munkáskollektívák ér­zik a feladatok súlyát, jelen­tőségét, s a megvalósításért tenni akarnak. A felszabadulási munka­­versenyben a nehézségek el­lenére is szép sikereket értek el, s az új feladatok megje­lenésekor ismét vállalásokat tesznek. A munkásoknál és a kol­lektívákban jelentkező kez­deményező készséget ki kell használni. Biztosítani kell a gazdasági és társadalmi ve­zetés részéről, hogy a dolgo­zók vállalásaikat végre tud­ják hajtani. El kell érni, hogy mindenki, aki a beruházáson dolgozik, megismerje a feladatát, meg­értse a végrehajtás szüksé­gességét. Közös munkával kell bizto­sítanunk, hogy a paksi atom­erőmű a VI. ötéves tervben épüljön fel. Hegedűs György pb-titkár 1979. december 19-én nagy szeretettel várt vendég, Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára lá­togatta meg hazánk legna­gyobb beruházását, az atom­erőmű építkezését. Kíséreté­ben volt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Kovács Antal, a Központi Bi­zottság osztályvezetője. A vendégeket K. Papp Jó­zsef, a Tolna megyei pártbi­zottság első titkára, Ábra­hám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Si­mon Pál nehézipari miniszter, Szabó Benjamin, az atomerő­mű beruházás kormánybizto­sa, Rikóczky István, a paksi városi pártbizottság első tit­kára, Hegedűs György, az atomerőmű beruházás párt­­bizottságának titkára, vala­mint a munkások képviselői fogadták. Az érkezést követően az irodaház második emeleti ta­nácstermében I. V. Prokopen­ko, az építkezésen dolgozó szovjet szakértők vezetője, Andrej Szemov, a lengyel sze­relők vezetője, a miniszteri biztosok és az építő vállalatok vezérigazgatói is jelen voltak azon a tájékoztatón, amelyet Simon Pál nehézipari minisz­ter nyitott meg. Szabó Benja­min kormánybiztos részletes tájékoztatást adott az építke­zés jelenlegi helyzetéről. El­mondta, hogy a Magyaror­szágon páratlan méretű beru­házás létesítésére a Szovjet­unióval kötött kormányközi egyezmény adott lehetőséget. A látogatás időpontjában 50 vállalat csaknem tízezer mun­kása dolgozik itt. A beruhá­záson jól érzékelhető a szo­cialista internacionalizmus gyakorlati jelenléte, hiszen a szovjet tervek alapján készült berendezések üzembehelyezé­sében szovjet szakértők segí­tenek, több alkatrészt és részegységet Csehszlovákia szállít, és értékes munkát végeznek a különlegesen kép­zett lengyel vasszerkezeti sze­relők. Szabó Benjamin külön is hangsúlyozta, hogy a merő­ben újszerű munka a szokás­tól eltérő munkarendet és ma­gas minőségi követelményt ál­lít az itt dolgozó műszakiak és munkások elé. Kiemelte a kormánybiztos, hogy a kezde­ti nehézségek ellenére a vál­lalatok felnőttek a feladatok­hoz. Jelentős előrelépés tör­tént annak érdekében, hogy 1980. és 85. között üzembe he­lyezzük a 4x440 megawatt teljesítményű erőművet. A kormánybiztos után He­gedűs György, a pártbizott­ság titkára elmondotta, hogy az itt dolgozók mindegyiké­nek szívügye az építkezés. Párttagok és pártonkívüliek, idős és fiatal munkások segí­tették és segítik a határidők — gyakran nem könnyű — tartását. Az építkezésen 1974- ben alakult meg az első párt­­szervezet, a tájékoztatás idő­pontjában a pártbizottsághoz tartozó tizenkilenc alapszer­vezetnek közel hatszáz kom­munistája van. Jelentős politikai munkát végeztek a pártszervek akti­vistái a folyamatos több mű­szakos munkarend bevezetése érdekében. A kommunisták lendületére, kezdeményező­készségére a beruházás veze­tői számítanak. Részt vállal­nak abból is, hogy a Paksra dolgozni jövők itt tartózkodá­sát segítsék. Hozzátette: ez a beruházás számos dolgozónak nemcsak munkahely, de isko­láé már lifttel járunk... la is, a munkássá válás isko­lája. Elmondta, hogy jelenleg több mint kétszáz KISZ-meg­­bízólevéllel jött szakmunkás dolgozik a beruházáson. Kádár János köszönetét mondott a meghívásért, a tá­jékoztatásért és elmondotta, hogy már az első benyomá­sok alapján is úgy ítéli meg: a bonyolult körülmények kö­zött is eredményes munka fo­lyik. A további munkához ez­után is szükség lesz a köz­ponti szervek segítségére és az itt dolgozók megfelelő hoz­záállására és munkájára. Ezután a vendégek felke­resték az építkezés fontosabb helyszíneit. Az építkezésen az egyes feladatok megoldásában tevékenykedő vállalatok ve­zetői, a munkában részt ve­vő dolgozók várták Kádár Jánost és tájékoztatták a munkavégzésről, a nehézsé­gekről és eredményekről. Az építkezés megtekintése után Kádár János a szocia­lista brigádok, az élenjáró dolgozók és a termelésirányí­tók képviselőivel találkozott. A több mint két órára nyúlt beszélgetés során tizenhatan mondták el gondolataikat az építkezésről, az itt folyó mun­káról, helyzetükről. A beszél­getésben részt vevők többsé­ge a fiatal generációt képvi­selte, mint ahogy az egész építkezésen is az ifjúság van túlsúlyban. Dombi Imre, aki Hajdú-Biharból jött az épít­kezésre, a KlSZ-építőbrigád­­ról szólt. Nem titkolta, hogy kezdetben szokatlan volt ez a munka, hiszen legtöbbjük ott­hon, ennél lényegesen kisebb méretű, zárt üzemben dolgo­zott, ám megszokták, megsze­rették az építkezést, össze­szoktak, és minden bizonnyal többen meghosszabbítják majd a szerződésüket. Szigeti József turbinaszerelő azt mondta el egyebek között, hogy itt a munka mellett megtanulják azt is, hogy ho­gyan kell mozgalmi életet él­ni. Bizalmat kaptak, s ezt a bizalmat úgy hálálják meg, hogy eleget tesznek minden feladatuknak. Varga László, a VEGYÉP­­SZER dolgozója a minősített hegesztők munkájának fon­tosságáról beszélt. Abban, amit ők csinálnak, a legki­sebb hiba sem engedhető meg. Igaz, szépen keresnek, de ehhez sokat és pontosan kell dolgozni. Molnár József hegesztő a jó anyagellátásról, a pontos szállításról szólt és arról, hogy egymás munkáját is becsülni kell. Óvni, védeni kell azt, amit már elvégez­tek. Az építkezésen dolgozó sorkatonák képviseletében Ráboczki János honvéd el­mondotta : a katonáknak szív­­ügvük az építkezés, és úgy érzik, hogy a katonai eskü az építésen való becsületes helyt­állásra is kötelezi őket. Szó esett a gondokról is. Többen elmondották a Köz­ponti Bizottság első titkárá­nak, hogy javításra szorul Paks áruellátása, a munka­helyre történő utazás, a pos­tai szolgáltatás. Arra is van példa, hogy a bürokrácia aka­dályozza az ütemesebb mun-Az önök eredményeinek mi is örülünk... kát és felhívták az építkezés jelenlévő vezetőinek a figyel­mét a létszám várható növe­kedésével együtt járó gon­dokra. Kádár János nagy fi­gyelemmel hallgatta a véle­ményeket, majd elmondotta, hogy saját szemével is látta, milyen itt az élet. Neki sze­mélyesen is jóleső érzés volt tapasztalni, hogy az építkezé­sen a munka, a gondok, ne­hézségek ellenére is dinami­kusan folyik. Ügy tapasztalta, hogy itt az építkezéssel egy­idősen egy jó szellemű kol­lektíva született és erősödik. Ezen a találkozón sokféle kérdés vetődött fel. Még azok sem kényelmi szempontból feszegettek kérdéseket, akik a jobb munkaszervezést, a jobb munkarendet kérték, vagy a szolgáltatások javítását tet­ték szóvá. Kérte, hogy a je­lenlévők tolmácsolják az építkezés valamennyi dolgo­zójának a Központi Bizottság és az ő személyes üdvözletét. Az elismerő szó mindenkit megillet. Szólt arról, hogy örömmel tapasztalta: az atomerőmű-építkezésen dol­gozók tisztában vannak an­nak a feladatnak a fontos­ságával és nagyságával, amit ez az erőmű jelent. Ez ma a Magyar Népköztársaság leg­nagyobb, legfontosabb beru­házása. Ezt az erőművet a holnapnak, a jövőnek építjük. Elmondta, hogy az építkezést határidőre be kell fejezni, még akkor is, ha most tanul­juk ezt a munkát. Kádár Já­nos kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy az a felgyorsult ütem, amelyben jelenleg az építkezés folyik, tartható, ha mindenki elvégzi a reá jutó munkát, ha az erőinket össz­pontosítjuk és igénybe vesz­szük azt a nagy nemzetközi segítséget, amelyet már je­lenleg is tapasztalhatunk. Szólt arról, hogy a magyar kommunisták készülnek a XII. kongresszusra. A kong­resszusra készülés sok mun­kát ad, de ha ezt jól össz­hangba hozzuk napi felada­taink teljesítésével, segít és lendületet ad a további mun­kánkhoz. A minőség a korábbinál lé­nyegesen nagyobb követel­ménnyé lépett elő, csakúgy, mint a takarékosság. Ezek a kategóriák nem egy évre szóló feladatot adnak, ezek­nek állandó normává kell válniuk. Pakson tisztessége­sen fizetnek, de ezért becsü­letesen meg kell dolgozni. Ez a természetes, és ennek így kell lenni mindenütt: sehol ne lehessen jól keresi anélkül, hogy nem végeznek lelkiis­meretes munkát. A jog és a kötelesség együtt jár, és ez ott kezdődik, hogy becsületesen kell dolgozni. Az itt folyó munkának van célja, van ér­telme, ezért érdemes áldoza­tokat is hozni. Ha lehet jobb feltételeket teremteni az itt folyó munkához, azt célul kell tűzni. Legyen vonzó Paks. Amit lehet, meg kell oldani. De amit nem lehet, arról őszintén kell beszélni. El­mondotta. hogy itteni benyo­másai alapján úgy látja, a dolgozók és a vezetők teljes felelősséggel foglalkoznak az építkezés ügveivel, becsülete­sen, lelkiismeretesen dolgoz­nak. A jó hangulatú beszélge­tés a késő délutáni órákban fejeződött be. FEJES ISTVÁN Fotó: Horváth Béla Kádár János látogatása az építkezésen

Next

/
Thumbnails
Contents