Atomerőmű, 1979 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1979-10-01 / 4. szám
ATOMERŐMŰ ÉPÍTŐI partéiét hírei Lakásgondok Pakson Lapunk ez évi 2. számában hírt adtunk a beruházás pártbizottságának első félévi testületi munkájáról, és a végrehajtott szervezeti intézkedésekről. A harmadik negyedév során a pártbizottság és a végrehajtó bizottság több fontos kérdést tűzött napirendre: — A fegyelmi bizottság jelentése az 1978. évi és 1979. első félévi munkájáról. — A beruházáson dolgozók, a munkásszálláson lakók életkörülményei, a munkásszállások helyzete. — A munkavédelem helyzete az atomerőmű-beruházáson, legfontosabb tennivalók. — A KISZ-szervezetek 1979/80. mozgalmi évre elfogadott akcióprogramjának időarányos végrehajtása. — A Siófoki Kőolajvezetéképítő Vállalat kirendeltségvezetőjének beszámolója az 1980. évi feladatokra történő felkészüléséről, az 1979. évi feladatok teljesítéséről. — Jelentés a párt nőpolitikái határozatának a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat paksi kirendeltségén történő végrehajtásáról. — A testületek állást foglaltak több személyi és szervezeti kérdésben. Az említettek mellett a végrehajtó bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a XII. pártkongresszus előkészítésének. A pártbizottság megválasztotta az előkészítő bizottságokat, az alapszervezetek -1978. szeptember 18-án Paksra látogatott Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, ahol tájékozódott az atomerőmű-építkezés feladatairól, problémáiról és megtekintette az építkezést. A megbeszélésen és látogatáson részt vett Kovács Antal, az MSZMP KB iparközlekedési és mezőgazdasági osztályának vezetője, dr. Siatomerömo építői A paksi atomerőmű beruházás dolgozóinak üzemi lapja. Felelős szerkesztő: Knizner István. Szerkesztőség címe: Paks, Atomerőmű. Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Petrits Ferenc. Levélcím: Szekszárd, Postafiók 71. 7101 Engedélyszám: III/ÜHV/306T Megjelenik negyedévenként. Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 79.3122 Felelős vezető: Széli István. kel egyeztetve elkészültek a felkészülést segítő és a beszámoló taggyűléseket irányító ütemtervek. Ugyanakkor a pártbizottság felhívta az alapszervezetek és a pártvezetőségek figyelmét a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny irányításának és szervezésének feladataira. A pártbizottág várja a szocialista brigádok aktivitásának fokozását az atomerőmű határidejének maradéktalan végrehajtására. A III. negyedév során további szervezeti változásokra került sor a beruházás pártmunkájának hatékonysága érdekében. Pártalapszervezet alakult a VERTESZ Kirendeltségén és az „Április 4” Gépipari Művek paksi termelőegységénél. A VERTESZ pártalapszervezet titkára Szabó Péter, az „Április 4” pártalapszervezet titkára pedig Radvánszky János lett. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat létesítményigazgatóságának pártalapszervezeténél megosztásra kerül sor. Létrehozásra kerül két alapszervezet (Primerköri és Szekunderköri) és az ezeket irányító 5 tagú pártvezetőség. A Városi Pártbizottság határozatának megfelelően megkezdődött a szervezeti átalakítás előkészítése. A pártbizottság szorgalmazza, hogy a vállalatok és kirendeltségek méltóan ünnepeljék meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulóját. mon Pál nehézipari, dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési, Soltész István kohó- és gépipari miniszterek, K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára, valamint az építkezésért felelős minisztériumi vezetők, az érdekelt vállalatok képviselői és a beruházás gazdasági és politikai vezetése. A látogatás folyamán megállapítást nyert, hogy 1979-ben jelentős változás történt az építkezés ütemében. A korábbi évekhez viszonyítva gyorsabban valósulnak meg az egyes létesítmények. Ugyanakkor felvetődött, hogy a beruházáson megjelent nagy létszám és az ide irányított nagy értékű gépek kihasználtságát mindenképpen biztosítani kell. Biztosítani kell, hogy az anyag- és energiatakarékosság legmesszebbmenő figyelembevételével folyjon az építkezés. Szekér elvtárs elismeréssel nyilatkozott a látottakról, megállapította, hogy az 1978-ban hozott párt- és kormányhatározatok végrehajtásra kerülnek. A Paks mellett húzódó 6- os főúton végighaladva már messziről szembetűnik a domb tetején épülő, a szikrázó napsütésben fehéren csillogó atomerőmű-lakótelep, a mai építkezési gyakorlatban is modernnek mondható lakóépületeivel és műszaki szállóival. Az erre utazó idegen, az itteni viszonyokat nem ismerő halandó fejében megfordul a gondolat, hogy az erőmű építésén dolgozók részére nagyszerű lehetőség nyílik a letelepedésre, lakásgondjaik megoldására. Aki viszont már eltöltött Pakson néhány hónapot és a letelepedésre gondol — mivel az építkezés bővítésének távlati terve akár a nyugdíjas kor eléréséig is munkalehetőséggel kecsegtet — az sajnos tapasztalja, hogy nem is olyan egyszerű. Igaz, hogy a jelenlegi beruházási javaslat szerint közel 2000 lakás épül Pakson, de ezek rendeltetése más. Egyrészt biztosítani kell az atomerőmű üzemeltető személyezetének, másrészt a szovjet szakértők, a lengyel szakmunkások és a kivitelező vállalatok dolgozóinak elhelyezését. A kivitelező vállalatok dolgozói részére a lakások munkásszállásként állnak rendelkezésre, így a családos elhelyezés nem megoldható. Akik közülük megszerették a várost, az építkezésen hosszú ideig szándékoznak dolgozni. Ezért családjukat Paksra szeretnék hozni és ehhez lakáslehetőségeket keresnek. Csalódottan veszik tudomásul, hogy ez nem is olyan egyszerű. Mert mi is a jelenlegi helyzet. A tömeges lakásigény jelentkezésének hatására a városi tanács, az OTP, a beruházás illetékes vezetői A szocialista gazdálkodás alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. Az állami vállalatok a nép vagyonával, a rendelkezésükre bocsátott társadalmi tulajdonban álló eszközökkel gazdálkodnak. Fejlődésünk eredményeként a társadalmi tulajdon hatalmas beruházásokkal gazdagodott. Ez megköveteli a társadalmi tulajdon hatékony védelmét, következetes harcot megkárosítói ellen. A társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos párthatározatok helyi végrehajtásának feladatait tárgyalta meg 1979. június 5-én az Atomerőmű Beruházás MSZMP végrehajtó bizottsága. A kérdés napirendre tűzését több tényező indokolta: — A több mint 50 milliárd forint értékű beruházás területén az építkezés és szerelés előrehaladásával milliárdos értékek megvédéséről kell gondoskodni. Az építőanyagok védelme hagyományos feladat. Űj elemet jelent a nagy értékű szerszámok, különleges anyagú csövek, rozsdamentes lemezek. automatikák, a távvezérlések műszereinek védelme. Legtöbb esetben nem az értékek nagyságrendje a döntő, hanem az, hogy a berendezések egy része tőkés importból származik és hiányuk egy-egy mechanizmus működését kizárja. — Az erőműépítkezés területén foglalkoztatott létszám az 1977. évi 3700-ról 1978-ban 5382-re nőtt. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények száma 45 százalékkal emelkedett. A bűncselekmények száma 20-ról 86-ra, az okozott kár 47 530-ról 371 844 Ft-ra nőtt. A bűncselekmények struktúrájának vizsgálata azt mutatja, hogy különösen nagy mértékű az olyan bűncselekmények növekedése mint a betörés, a lopás, és a sikkasztás. Ezzel párhuzamosan természetesen megjelennek olyan bűncselekmények, amelyek ezek elkövetését lehetővé teszik, nevezetesen a hűtlen és hanyag kezelés, az orgazdaság. — Többszörösére emelkedett az ún. intellektuális — és még sorolhatnám az érintett vállalatokat és szerveket — foglalkoztak a megoldás lehetőségeivel. Az OTP, ERBE, PAV vezetői megállapodtak, hogy 500 lakás OTP-beruházásban történő előkészületeit megindítják. Első ütemben 200 lakás épül meg a Kishegyi úttól északra levő kijelölt területen úgy, hogy a távfűtés is biztosítva legyen. Az előkészületek során több probléma is felmerült. Például a kijelölt területre nem készült még részletes rendezési terv. Ennek elkészítésére a városi tanács megbízást adott a VÁTI részére, aki csak ez év novemberére vállalta. Párhuzamosan megindult a 200 lakásra a kiviteli terv készítése, mely a Tolna megyei Tervező Vállalat feladata lett. Itt olyan megállapodás született, hogy a Dombóváron már megépített kétszobás lakástípust adaptálják, mely meggyorsítja az átadási határidőt. Ez 194 lakás elhelyezését jelentené. Mivel az előkészületek során jelentkező problémák és az érdekelt vállalatok munkájának összehangolása veszélyeztette az akció sikerét, 1979 februárjában koordinációs értekezlet összehívására került sor, ahol többek között a megyei tanács vezetői, az ÉVM miniszteri biztosa, a lebonyolításban és kivitelezésben résztvevő vállalatok vezetői is megjelentek. Itt Varga Imre Paks városi Tanács elnökhelyettese ismertette az előkészítés bűncselekmények (sikkasztás, csalás) száma. E bűncselekmények politikailag fokozottan káros hatásúak, mivel ezeket az esetektől függően csak bizonyos beosztásban dolgozók tudnak elkövetni. Olyanok, akik számszaki kérdésekben képzettek, járatosak, számlázások, anyagkiadási rendek jó ismerői. Ezek leleplezése nehezebb mint a lopásé. Ez a kis cikk figyelemkeltő célzattal íródott. A téma kapcsán indokoltnak tartom, hogy egy közvetve társadalmi tulajdont érintő kérdéssel, az italozással foglalkozzak. Az italozás elterjedése ugyanis komoly társadalmi, politikai, gazdasági problémát jelent. Az italozás történelmi pályafutását fiatal életek pusztulása, kegyetlenkedés, bűnözés, prostitúció és tébolydák szegélyezik. Nincs még egy olyan méreg, amely megközelítőleg is olyan kárt okozott volna az emberiségnek, mint az alkohol. Hazánkban 1970 óta az alkoholból származó állami bevételeket meghaladja az alkoholizmusból eredő népgazdasági kár. Pártunk a túlzott alkoholfogyasztást társadalmi, politikai, erkölcsi kérdésként, a szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlennek és a társadalomra nézve károsnak ítéli meg. Az esetenként előforduló és az utóbbi időben elszaporodó alkoholfogyasztás a beruházás területén is gondot jelent. Nyomában munkakiesések, igazolatlan mulasztások, korlátozott munkateljesítmény jár. Tapasztalatok szerint a területre behozott ital jelent gondot. Nem engedhető meg, hogy a munkahelyi vezetők roszszul értelmezett jóhiszeműségből, liberalizmusból elnézőek legyenek. Az ittas dolgozóval szemben a vezetőknek, a kollektíváknak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Ezt követeli a munkaerkölcs, a biztonságos munkavégzés. Az elmúlt időszakban a Minisztertanács több ízben foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmének helyzetével. Utasította a gazdasági vezetőket, hogy tegyenek konkrét intézkedéseket eredményeit és a jelentkező gondokat, majd rögzítették a munkáslakás-építési akció megteremtésének feltételeit, a további feladatokat a felelősök és határidők megjelölésével. így például biztosítani kell, hogy 1980-ban legalább 100 OTP-beruházású lakás átadására kerüljön sor. Ezzel szemben a jelenlegi adatok alapján a kilátások: 1980. decemberéig 42 lakás átadása látszik biztosítottnak. 1981-ben további 55 lakás megépítésére tett ígéretet a TOTÉV. Valamennyi lakás kétszobás, ami nem a legkedvezőbb az igénylők szempontjából. Igaz, hogy az alagútzsalus technológiával épülő háztömbök esztétikailag javítják a már-már egyhangúnak tűnő városképet, de az építés üteme lassúnak bizonyul. Itt talán a kivitelezői kapacitás szűk keresztmetszete látszik a legnagyobb akadálynak. Gondot jelent a városi tanács részére, hogy egy lakásra jutó terület-előkészítési költség (kisajátítás, közművesítés, parkosítás, stb.) teljes fedezetére nincs anyagi lehetősége. Tekintettel arra, hogy ezek a költségek egy lakásra közel 100 ezer forintot jelentenek, a tanács tárgyal a lakást igénylő vállalatokkal, hogy milyen összeggel tudnak a közművesítéshez hozzájárulni. Természetesen a városi tanács nem szándékozik a teljes összeget a vállalatokra áthárítani. a bűnüldöző szervek jelzéseiben foglalt hiányosságok megszüntetésére. Felkérte a társadalmi szerveket, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a megelőzést, az elkövetett bűncselekmények üldözését. A Paksi Atomerőmű építői, szerelői, üzemeltetői megtisztelőén szép feladatot kaptak, amikor hazánkban elsőnek új, korszerű technika- alapjait valósítják meg. Munkánkat egy ország kíséri figye-Határidő előtt, 1979. szeptember 11-én megtörtént az atomerőmű 120 kV-os kapcsolóberendezésének részleges feszültség alá helyezése. A feszültség alá helyezést közvetlenül megelőzően 120 kV-os távvezetékek átrendezésére került sor. Ennek során lényegében a Dunaújváros—Szedres közötti távvezetékszakasz beforgatása, valamint a Kalocsa irányába induló kettős rendszerű távvezeték végleges kiépítése történt meg. A feszültség alá helyezés után az atomerőmű 120 kV-os alállomása az országos villamos főhálózat részévé vált. A mintegy megyényi terület igényét biztosító villamosenergia egyelőre Dunaújváros felől érkezik az alállomásra, elosztása pedig innen történik Szedres illetve Kalocsa irányába. Az alállomás villamosberendezései, üzembe helyezési tevékenységének irányítása és végrehajtása a PAV VillaTehát, ha nem történik hathatósabb intézkedés, 1981-ig 97 lakás felépítése biztosított. Márpedig ez a jelentkező igények kisebb hányadának kielégítését biztosítja. Mivel az OTP a kívánt hitelöszeget biztosítani tudja, a terület adott, a városi tanács szorgalmazza a megfelelő tervek elkészítését, és az építkezés gyorsítását, felvetődik a kérdés, hogy az építési, esetleg tervező kapacitást nem lehetne-e növelni a munkáslakás-építési akció sikeresebbé tételéhez. Netán úgy is, hogy az ERBE vállalja az egész akció lebonyolítását, hiszen közel 2000 lakás építésének a „gazdája”. A városi tanács és az OTP tájékoztatása szerint van más lehetőség is szervezett lakásépítési akcióra. Ha egy vállalat megfelelő számú jelentkező esetén vállalja, hogy hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönt biztosít, szervezi (és ha lehet kivitelezi) az építést, akkor az OTP biztosít hitelt, a városi tanács pedig építési területet. Itt szóba jöhet a Dunaújvárosi Épületgyár, mint kivitelező, aki az épület öszszerelését vállalja. A szakipari munka biztosítása viszont már a válalat, illetve az igénylők feladata. A letelepedni szándékozó dolgozók lakásigényüket vállalatuknál jelezzék. A lakások vállalatok közötti szétosztása még nem történt meg, előreláthatólag a beruházás vezetősége dönt a lakások elosztásáról, a vállalati igények ismeretében. A munkáslakás-építési akció újabb fejleményeiről lapunk későbbi számaiban tájékoztatjuk olvasóinkat. lemmel. Szép megbízatásunknak akkor teszünk maradéktalanul eleget, ha a társadalmi tulajdon védelmében, a ránk bízott anyag, energia célszerű felhasználásában is élenjárunk. E munkában elsősorban a becsületes dolgozókra kell támaszkodni, széleskörűen mozgósítva a társadalmi tulajdon védelmére, a társadalmi ellenőrzés fokozására. Értékmérő a végzett munka. a nép vagyonához való pozitív viszony legyen. Sós János PAV rendészeti oszt. vez. mos Osztályának feladatát képezte. A kormánybiztosi határozat megszületése óta — amely az atomerőmű üzembe helyezésére a Paksi Atomerőmű Vállalatot jelölte ki — ez volt a PAV első önállóan üzembe helyezett létesítménye. Hogy ez a gondos előkészítést igénylő és sok fontos mozzanatból álló munka határidő előtt — különösebb zökkenők nélkül — befejeződött, ez egyrészt az együttműködő partnerek jó munkájának, másrészt pedig a jól szervezett üzembe helyezési tevékenységnek köszönhető. Máshol az országban minden bizonnyal nagyobb figyelmet szenteltek volna az ilyen eseménynek. Pakson azonban ez a munka csak kis töredéke volt annak a hatalmas és felelősségteljes munkának, ami még az atomerőmű üzembe helyezői előtt áll. SZABADI JÁNOS Ellenőrzés a vezénylőteremben Fotó: Horváth Béla Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes látogatása Van örömünk is, gondunk is ... Fotó: Horváth Béla — ti is — Közös vagyonunk —a társadalmi tulajdon Feszültség alatt a 120 kV-os alállomás
