Atomerőmű, 1979 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1979-02-01 / 1. szám
II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM m9- pg. 1979. FEBRUAR Nagy felelősség Minden munkavállalást egyben felelősségvállalásnak is lehet nevezni. Különböző okoknál fogva azonban egyegy személyre, kisebb kollektívákra és nagyobb közösségekre adott időben háruló felelősség nagysága sokszor többszörösen eltér egymástól. Például, ha valamilyen oknál fogva egy napig megszűnne a villamosenergiaellátás, annak a következménye beláthatatlan. Nem termelhetne szinte egyetlen üzem sem. Milliárdos berendezések mennének tönkre. A közlekedés teljesen megbénuna. A mai élet szinte alapelemeinek feltételei hiányoznának. Egy ilyen zavar valószínű emberáldozatokat is követelne. Szeretnék emlékeztetni mindenkit a tavalyi New York-i energiakimaradásra. Mint minden példa, valószínű ez is sántít egy kicsit. Egy azonban bizonyos, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés az életszínvonal mai szintjén a mindenkori villamosenergia-igény k'^légíté-ábor ^cl'ép11 z ivar alapvető károkat okozhat I népgazdaságunk fejlődésé- | ben. Ennek megfelelően az e I területen dolgozókat állandóan nagy felelősség terhel. Egy ilyen súlyozott felelősség ismeretében mondta ki az elmúlt évben az ország pártós állami vezetése, hogy az i eddig bekövetkezett lemaradások ellenére minden lehetséges intézkedést meg kell tenni, hogy a paksi atomerőmű reaktorblokkjai a korábbi előirányzatnak megfelelően üzembe lépjenek. Egyedül ez biztosíthatja a VI. ötéves tervidőszak (1981—85) zavartalan villamosenergia ellátását. Magyarul az lett kimondva, hogy „Arccal a paksi atom- I erőmű beruházása felé”. A legfelső vezető szervek ! az első legfontosabb intézke- 1 déseket megtették. Most rajtunk a sor, a Pakson és az erőmű létesítésében érintett, az ország más gyáraiban, intézeteiben dolgozó vezetőkön, munkásokon, hogy ezt a rendkívül kemény, nehéz feladatot, a ránk háruló felelősséghez I méltóan megoldjuk. Egy ilyen cikk nem ad arra lehetőséget, hogy részleteiben felsoroljuk, hogy mit kell ennek érdekében tenni, azt mindenkinek a maga területén kell rendszeresen és következetesen érté- I kelni. Egy bizonyos azonban, hogy kivétel nélkül minden dolgozó vállalatnak, kollektívának, vezetőnek, dolgozónak az eddigi felfogásán, a munkavégzés menetén, hatékonyságán gyökeresen változtatni kell. A legkritikusabb területeken az üzembe helyezésig bezárólag, biztosítani kell a megszakítás nélküli (éjjel-nappal, szombat-vasárnap, ünnepnap) munka feltételeit és azt ténylegesen úgy is kell végezni. Mint ahogy a bevezető gondolatból érthető, nagy felelősség hárul ránk. Ezt a felelősséget vállalni, a részünkre kitűzött feladatot jól teljesíteni, az első magyar atomerőmű felépítésében részt venni, saját képességeinket | próbára tenni, szép célkitű- ! zés, esetleg életcél. SZABÓ BENJÁMIN, az atomerőmű-beruházás kormánybiztosa Paks varos lett A várossá válás első perce Fotó: Pákolicz Az Elnöki Tanács rendeleté alapján 1979. január 1-től Paks várossá alakult. Január 3-án délelőtt 10 órára ünnepi tanácsülésre gyülekeztek Paks Nagyközség Tanácsának tagjai, valamint a meghívott vendégek, akik között ott voltak az erőmű építőinek, Paks üzemeinek képviselői. Megjelentek a megye, a járás, a nagyközség társadalmi, állami vezetői. Részt vettek az ünnepi tanácsülésen Tolna megye többi városának és a járásoknak a képviselői. Az ünnepségen az Elnöki Tanács és a kormány képviseletében Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Mlnisotcrtcnűcs ei.iökt vett részt. Jelen volt Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. Az ünnepi tanácsülés elnökségében foglaltak helyet azok a neves emberek, illetve magas párt- és állami funkciót betöltők, akik Pakson születtek. Mint pl. Pákolitz István költő, dr. Horváth István, a Bács-Kiskun megyei PB első titkára, Jantner Antal ÉVM miniszterhelyettes. Pákolitz István erre az alkalomra írt versével köszöntötte az ünneplő Paksot. Ezután dr. Szabópál Antal mondott ünnepi beszédet, melyben azt a nagy utat méltatta, amit Paks bejárt, s beszélt arról a jövőről, mely a kialakuló város előtt áll. Lázár György, a Párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében köszöntötte Paks lakosságát,, az új várost és átnyújtotta Dallos Tibor tanácselnöknek a várossá nyilvánításról szóló oklevelet. A többi Tolna megyei város nevében Dombóvár város tanácselnöke köszöntötte Paksot. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor a legifjabb paksi polgárok, az úttörők köszöntötték virágcsokorral az elnökség tagjait. Az ünnepi tanácsülés után Lázár György és kísérete autóbuszból megtekintette Paks új lakótelepét és a régi Paks. főutcáját, ahol szemmel látható az a nagy változás, mely a várossá alakulás egyik legkézzelfoghatóbb jelensége. Délután Lázár György, K. Papp József, dr. Szabópál Antal, valamint a város és az atomerőműberuházás párt-, társadalmi és gazdasági vezetőinek kíséretében az erőmű-építkezésre látogatott. Megtekintette az építkezés legfontosabb objektumait, majd a megye, a város és a beruházás vezetőivel eszmecserét folytatott a minisztertanácsi és a politikai bizottsági határozatok végrehajtásáról. A látogatás az esti órákban ért véget. Művelődési házunk avatása 1978. november 24-én jelentős eseménye volt Paksnak és az atomerőmű építkezésének a Munkásművelődési Központ felavatása. Ez az új objektum, mint épület is jelentős helyet foglal el a Kishegyi lakótelepen, ennél azonban sokkal jelentősebb az a centrális hely, amelyet Paks kulturális és társadalmi életében tölt be. Helyet és lehetőséget ad az új város lakosságának és az atomerőmű-építkezésen dolgozóknak a kultúra különböző ágainak művelésére, szórakozásra, szellemi felkészülésre, illetve felfrissülésre. Ugyanakkor jelentős a szerepe olyan vonatkozásban is, hogy kultúrált körülmények között, nagy tömegek felvonultatásával lehet társadalmi eseményeket, ünnepségeket rendezni. Az új létesítményt Boros János művelődésügyi miniszterhelyettes avatta fel K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, valamint a megye, a paksj járás és Paks párt-, társadalmi és gazdasági vezetői jelenlétében, s adta át azt a művelődési ház vezetőinek. Major Ferenc grafikája Kellemes pillanatok Fotó: Pákolicz _________________________________ A rövid avató ünnepség és a létesítmény megtekintése után jelentős esemény színhelye volt az új létesítmény. Dr. Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója megnyitotta a politikai könyvnapok alkalmából rendezett kiállítást. K. Papp József ezen az ünnepségen kitüntetéseket adott át a politikai irodalom legjobb terjesztőinek. Paks és az erőmű építőit képviselő 420 dolgozónak ezután nagygyűlés keretében adta át Boros János a kultúrházat. Az ünnepi beszédet követően került sor az építkezésben kitűnt legjobb dolgozók és műszakiak kitüntetésére. A nyitó ünnepséget a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese tette feledhetetlenné, s nyitotta meg a kulturális és szórakoztató rendezvények sorozatát. Az avatás óta eltelt idő még nagyon rövid ahhoz, hogy minősíthető legyen az itt folyó munka, véleményt lehessen mondani a rendezvényekről. Azt azonban meg tudjuk fogalmazni, hogy mit várunk. Elsősorban azt szeretnénk, ha ez az intézmény a szocialista kultúra fellegvárává válna. Nyújtson lehetőséget a színvonalas kultúrálódásra, biztosítsa a szabad idő okos eltöltésének lehetőségét. Oktasson, neveljen és műveljen. Rendezvényeivel vonzza magához az embereket, a legmodernebb technikát hordozó, a jövőt képviselő atomerőmű mellett legyen a jövő emberének formálója. Az erőműlátogatás most is program Fotó: Horváth Béla
