Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1936

son tellett átesnie és mégis annyit dolgozott, hogy 26 éves korában, amikor a segesvári csatában 1849. július 31-én hősi halált halt, a latin és görög nyelveket eléggé elsajátította, a németet tűrhetően, a francia és angol nyelvet azonban kitünően.

II. Rákóczi Ferenc történelmünk legnemesebb alakja, szabadságharcunk legdicsőbb emlékű vezére csak 59 évig élt és élete mégsem mondható rövidnek. Az ő gyermek- és ifjúkora ugyanis megindító eseményekben és tragikus mozzanatokban éppen oly gazdag volt, mint férfikora egész rodostói haláláig. De ő sohasem csüggedett, sohasem tört meg azok súlya alatt. Sőt minél többet szenvedett, minél több megpróbáltatáson ment keresztül, lelke annál szilárdabb, jelleme annál keményebb lett. És amikor a szatmári béke után végleg Törökországban telepedett le, a számkivetés keserves éveiben elszakítva szeretteitől, kitaszítva imádott hazájából, amelyért mindent, de mindent feláldozott, -— hitvest, családot, rangot és óriási vagyont, vájjon miben talált lelki megnyugvást? A hitben és a munkában. Folyton tervezgetett, írt, avagy dolgozott esztergályos műhelyében. Legszebb és legtöbb bútorát maga készítette. Mikes Kelemen, Rákóczi hűséges íródeákja, tanúsága szerint a nagy száműzött a munka édes áldásait csaknem halála napjáig élvezé. „Azt csodálta benne mindenikünk leginkább, — mondja Mikes Kelemen, — hogy ő halála órájáig semmit el nem mulasztott megszokott életrendjében. Mindennap a szokott órában felöltözött, tett-vett, ebédelt és lefeküdt.“

Kant, a modern filozófia megalapítója csaknem 100 esztendeig élt ép testi és lelki erőben s ez idő alatt sohasem szűnt meg dolgozni és tanulni. Művei az emberiség legnagyobb szellemi kincsei közé tartoznak. És ez a nagy szellem, valahányszor esténként a napi munkától fáradtan lefeküdt, s magára húzta takaróját, ezt kérdezte önmagától: „Van-e valaki, aki jobban érezheti magát, mint én?“

Kedves gyermekeim, higyjétok el nekem, ha lelkiismeretesen fogtok dolgozni, ha mindennap pontosan elvégzitek feladataitokat, akkor, de csakis akkor lefekvéskor ti is ugyanezt kérdezhetitek majd magatoktól, mindennap. Dolgozzatok tehát szorgalma-; san, lelkiismeretesen és kitartással.

Ne feledjétek el egy percre se, hogy egész Európa, a keresztyén kultúra, sőt az egész világ forrong és vajúdik. Jövőnk, az új világ egészséges vagy káros volta attól függ, hogy hogyan fogjuk mi magyarok, hogyan fogják Európa népei a feltétlenül szükséges szociális újításokat megvalósítani. Ha úgy fogják megvalósítani az új világrendet, hogy a régiből is megtartják azt, ami évszázadokon át jónak bizonyult, a fejlődés, a haladás egészséges és tartós lesz s Európa és a keresztyén kultúra meg lesz mentve, ha azonban teljesen megtagadják és elvetik a múltat (miként azt. a bolsevizmus is teszi), akkor csakugyan bekövetkezik Európa és a keresztyén kultúra alkonya és pusztulása.

Nekünk magyaroknak azonban ezeken az egyetemes európai sebeken kívül vannak speciális nemzeti sebeink is, azok a sebek, amelyeket Trianon ütött nemzetünk testén. Nekünk magyaroknak

7