Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1936

«mire, nyújtja .a fiatal léleknek, — csak így lehet meg teljes győ­zelme. Önképzőkörünk tagjai az előző évek példáihoz hasonlóan, az idén is arra törekedtek, hogy a nagy eszmék hatásainak s lel­kűk nemesre mozdulásainak értékkibontakozásainak, értékmegnyi­latkozásainak eredményét az öntevékenységnek a közös célt szol­gáló törekvésével odavigyék a Petőfi szellemében és a magyar jö­vőért végzett'munka oltárára. Az az iskolai élet és a környezet indítékain felül három nagy elkötelezés mozdított és hívott az idén is, szólott a jövendő magyar élet sáfáraihoz. Az első és legfontosabb és örök: Petőfi példájának nagy el­hívása. Iskolánkban járt ezelőtt száz évvel három évig a magyar­ság halhatatlan büszkesége, az igazi hazaszeretet, a nemzetéért való szolgálat kora halálában is örök életre elérkezett fényes nap­ja. Az ő szelleme a nemes erények ápolását, különösen pedig né­pünk érdekének mindenen felül való becsülését, a magyarság fenn­maradása és megtartása biztosítására irányuló törekvést jelent. A másik nagy elkötelezés az előző évek önképzőköri tagjai­nak Petőfi szellemében végzett munkája, ők a járt út biztosságát és a felelősség sarkaló mozdítását jelentették. Folytatni kellett a magasabb színvonalra törekvő önképzőköri életet s ennek nyom­tatásban megjelent eredményét, a Szárnypróbálgatásokat. Dicsé­rettel lehet mondani, hogy az idei munkások nem voltak méltatlan 'örökösei az előző évek nagyszerű teljesítményeinek. Harmadik és mindig elhívó tényező a mai magyar élet, ha­zánk és mi magunk helyzete, bizonytalansága s ebből kifolyólag a jövő felé való keresés s a jövőről való gondoskodás nyugtot nem hagyó kényszere, a közösségmegtartás korszaképítő felelőssége. Az önképzőkör tisztikarát és munkásait világos felismerés­sel, erős akarattal, felelősségérzéssel ezek az elhívások hevítették és ösztönözték cselekvésre. S velük volt törekvéseikben együttér­zéssel, lelkesedéssel, munkával iskolánk egész ifjúsága. Az Önkép­zőkör munkája tanári karunk jóindulatú szeretőiével s a társada­lom nemesen érző tagjai lelkes, elismerő támogatásával találkozott. Az önképzőkör tisztikara az 1936. szept. hóban megtartott alakuló ülés választása szerint következő volt: Ifjúsági elnök: Fe­kete László VIII. o. t., Szárnypróbálgatások című lapunk főszer­kesztője Tárnok János VIII. o. t., társszerkesztője Fekete László VIII. o. t„ titkár: Boda Mihály VIII. o. t., főjegyző; Esztergály Gyula VIII. o. t„ aljegyző: Karádi István VII. o. t., pénztáros: Áts Kálmán VIII. o. t, a Szárnypróbálgatások pénztárosa: Bayer "Zoltán VITT. o. t., könyvtáros: Nagy István VITT. o. t., alkonyv- tárosok: Bodor Kálmán VII. o. t., Kemény Kornél \ II. o. t., ház­nagyok: Farkas Géza VIII. o. t., Monostory Tamás VII. o. t. Az Önképzőkör tanárelnöke Csizmadia György. A kör 16 ülést tartott az idén. Három díszülée (az aradi vér­tanuk emlékezetére, a Kormányzó Ur őfőméltósága névnapja al­kalmából, márc. 15-e), három nyilvános ülés (komoly szavaló ver­seny, víg szavalóverseny, alsó osztályosok szavalóversenye, Petőfi 51

Next

/
Thumbnails
Contents