Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1935

5

Sapho, Anakreon műveihez. Ezek annyira megragadták lelkét, hogy elhatározta, mihelyt hazamegy Rómába, ott ezek változatos versmértékeit megszólaltatja majd latin nyelven.

öt-hat évi görögországi mulatozása után csakugyan visszatért Rómába. De előbb maga is részt vett a Caesar megöletése miatt kitört III. polgárháború döntő csatájában Philippinél, még pedig a köztársaságiak oldalán. Azonban a köztársaságiak vereséget szenvedtek s a birodalomnak az actiumi csata után most már egyedüli és mindenható ura Octavianus lett, aki Augustus néven a római köztársaságot császársággá szervezte át.

Horatius ekkor Rómában igen nehéz helyzetbe jutott. Atyjának csak a hamvait látta viszont, kinek kis birtokát, mivel a fia a köz- társaságiak oldalán harcolt, a triumvirek elszedték s veteránusaik között osztották ki. Élve az általános amnestiával, Horatius e sanyarú helyzetében alárendelt hivatalt vállalt: scriba questorius, azaz Írnok lett egy állami hivatalban. Ugyanekkor egyrészt a szükség, másrészt a benne szunnyadó tehetség versek írására szorították őt.

Egymásután irta szebbnél-szebb satiráit és epodusait. Amazokban a szelíd gúny hangján finom iróniával teszi nevetségessé kora társadalmi és irodalmi fogyatkozása.it anélkül, hogy bárkit is sértene ezzel, — míg emezekben már személyes élű és sokszor maró gúnnyal telített támadások is fordulnak elő.

Körülbelül harmincas éveinek második felében kezdte írni Horatius leghíresebb költeményeit — az ódákat, vagy amint ő maga nevezi enemű költeményeit a carmina-kat, még pedig görög lírai versmértékekben s ezzel a római líra méltó testvére lett a görög lírának. De éppen, mivel enemű költeményeit már a férfikor derekán, érettebb korban írta, ezek alaphangja nem annyira a fiatalos tűz (mint például Petőfinél) és a tüzes fantázia, hanem a férfikor nyugodt, derült, vidám elmélkedése az élet különböző kérdései felett: barátság, szerelem, a társasélet örömei, a természet szeretete, hazafias öröm vagy aggodalom telve mindmegannyi ma, kétezer esztendő múlva is megszívlelhető józan és okos életfilozófiával. Ódái szárnyalást tulajdonképen csak a III. könyv első hat ódája (az úgynevezett római ódák) nyert, amelyekben az akkor már züllésnek indult vezető társadalmi osztályok elé megrázó szavakkal vetíti a Rómát naggyá tevő ősrómai erényeket: az istenfélelmet, az ősi egyszerűséget az élet minden megnyilvánulásában, a munka- és hazaszeretetei.

Élete utolsó harmadában írta Horatius az epistolák vagy költői levelek két könyvét. Ezekben bújnak meg Horatius filozófiai nézetei, még pedig hit dolgában Epikuros iskolájának eszméi, egyebekben meg a stoikusok férfias életfelfogása. Esztétikai szempontból a legértékesebb ezek közül a Pisókhoz írott levél, az úgynevezett Ars poetica, mely a mi irodalmunkra is oly nagy hatást tett.

Kedves tanuló ifjúság! íme ezekben vázoltam nagy vonásokban előttetek a kétezer éves Horatius költészetét. E rövid vázlatból is látjuk, hogy Horatius nem mondható termékeny költőnek. Hiszen négy évtized alatt csak százhatvannyolc költeményt írt (mintegy tízezer sorban), holott a mi Petőfink negyedannyi idő alatt sokkal több költői