Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1935
16 mazó anyakönyvet, melynek tanúsága szerint Petrovics Sándor szín eminens tanuló volt. Az iskolának akkor 3 osztálya volt 5 évfolyammal. Koren professor távozása Szarvasra és a Bach-korszak válságos helyzetbe sodorta iskolánkat. Egyelőre elveszíti gimnáziumi jellegét, de 1863/64-ben a felső elemiből ismét gimnáziummá lett. Ekkor adományozza a második tanszék megszervezésére Podmaniczky Ármin báró az iskolának az aszódi vásárjog háromnegyed részét. Ezen a biztató bázison vetette meg lábát iskolánk a bizonytalan jövővel szemben. Megalakul az első rendes iskolai tanács (1865.). A földszintes nádfe- deles házat megbővítik és 1865/66-ban megnyílik a IV. osztály is. Podmaniczky Ármin mecénási szerepét a nemeslelkű család többi tagjai: Géza és Levente bárók, majd később Gyula báró veszi át. De az iskola nemesszivű támogatói sorában ott szerepelnek Prónay Dezső és Gábor bárók, Ráday Gedeon gróf, a Dégenfeld grófok, Radvánszky Antal báró, Fáy Béla, Földváry Mihály, Tahy István és ott találjuk Breznyik János, a Selmecbányái evangélikus lyceum nagynevű igazgatójának nevét is. Az aszódi evangélikus egyház részéről pedig Morav- esik Mihály, az érdemes lelkész tesz meg mindent az iskola fennmaradása érdekében. Az ő fáradságot nem ismerő buzgóságának köszönhető, hogy 1872-ben a régi vályogfalakon felépült az emeleti rész. 1875-ben lélekemelő ünnepség keretében leplezik le a Petőfi-emlék- táblát, amelyen Csengey Gusztávnak az iskola kiváló tanárának szinte klasszikus pár verse hirdeti, hogy Itt lobbant fel a láng, itt nyerte olympi tüzet a Legszeretöbb költő, a haza Tyrteusa. Szelleme bölcsőjét itt hű anya őrzi; szegény bár, Kincse, e lángemlék, átragyog ifjaira. 1888-ban megünneplik — bár hibás dátummal — iskolánk százados ünnepét. Alma materünknek azonban még sok válságos évet kellett átélnie, mig végül az 1907. márciusában szerződésileg biztosított államsegély biztosítani látszik iskolánk jövőjét. Ugyanebben az évben Bolla Lajos igazgatósága alatt a tanári kart felveszik az országos tanári nyugdíjintézetbe. 1912-ben Micsinay Ernő felügyelősége és Szabó Lajos igazgatósága idejében sikerült az ősi algimnáziumot teljes főgimnáziummá fejleszteni. Az első rendes érettségit 1916. június havában tartják meg, míg 1920-ban Gaál Mózes kir. főigazgató buzgó támogatásával az iskola mint főgimnázium elnyeri a végleges nyilvánossági és érettségi tartás jogát. Dr Osváth Gedeon igazgatósága alatt a Petőfi-társasággal karöltve megünnepeltük a Petőfi-centennáriumot, amikor az igazgató Petőfi aszódi életéről írt tanulmányával s a Petőfi-gyüjtemény kifejlesztésével igyekszik minél szélesebb körben érdeklődést kelteni iskolánk iránt. Erre azért volt szükségünk, mert a világháborút követő pénzügyi és gazdasági pangás okozta szanálás fenyegető zátonyát elkerülte ugyan iskolánk s 1924/25-ben francia nyelvet tanító reálgimnáziummá változott át, azonban a régi 120 tanuló befogadására való