Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1930

4

A középiskola alsóbb osztályait Hunfalvy Pál nevelőjük felügyelete alatt Miskolcon járták, melynek akkor még meg volt az 1784 táján alapított evang. gimnáziuma. Azért választották e várost, mert népe tisztán és szépen beszélt magyarul. A két fiatal bárónak itt lett tanulótársa a nevelőjük öccse Hunfalvy János.

Zelenka Pál nagy művéből tudjuk, hogy ez idétt az iskola tanára a „clarissimus“ címet nyerő Dnnay Imre, aki maga írta latin és német tankönyveit, különben szigorú fegyelmet tartó egyén volt. Később Némethy Pál igazgató volt az oktatójuk, aki különösen az egyházi téren harcolt a magyar nyelv térfoglalásáért. A tanulótársak közül a késmárki Payer Hugó, a dobsinai Sárkány Pál és Vida Dániel voltak legjobb barátai. Bátyjával együtt szívesen látott vendégei voltak ünnepnapokon a borsodi kúriáknak és főúri kastélyoknak. Ahol a legnagyobb hatást Ielkületére a házi gazdájuknál, Váradi Gábornál gyakorta megforduló Pálóczy László történeti személyisége gyakorolta, kinek ízes adomáit oly örömest elhallgatták more patrio.

Itt ismeri meg a szegény diákok sorsán oly sokat segítő alum- neum intézményét, melynek példaképére a kiegyezés évében ő is megszervezi majd Aszódon.

Bár jó bizonyítványt vittek haza a fiatal bárók, az édes anyjuk kissé megriadt a túlságosan magyaros viselkedésüktől, mert az előkelő osztályok módis ruházkodását teljesen elvetették. Mély benyomást keltett lelkűkben egyik szünidei útjuk, mikor nagyatyjuk aranylakodalmára utazva ők is ott állottak a 33 unoka között a drezdai székes- egyház fényes boltívei alatt.

A vidéki és szabadabb diákéletnek csakhamar vége szakadt, mert a felsőbb osztályokra a pesti evang. gimnáziumba iratkoztak be. Ennek az iskolának már abban az időben is országos jó nevét mi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy Kossuth fogságából írt egyik levelében a pesti iskolák közül mint a legjobbat ajánlja (Napkelet VI. 10). Most már nemcsak a szabványos tananyagot tanulják, hanem még a francia és angol nyelvet, a rajzot, táncot, vívást, úszást és lovaglást. Reggel 6-tól este 5-ig állandó a munka, a tanulás. Tanárai közül erősen leikéhez férkőzik Taubner, aki a protestáns Dorottya kir. hercegnő udvari papja volt. Rajta kívül nagy hatással volt az ifjúra baráti köre, melyből elég, ha gróf Andrássy Gyula, Lónyay Menyhért, báró Prónay Elek, ifj. Jósika Miklós báró nevét említjük meg.

De megjő gazdag tapasztalataival a legnagyobb tanítómester is: az élet. A két testvér minden vakációját arra fordítja, hogy hazánk más és más vidékét lássa és ismerje meg. Felkeresik Komárom érődéit, sütkéreznek a Balaton partján, meglátogatják az eperjesi ősi collégiu- mot, leszállnak az aggteleki barlang csodás mélyébe.

A középiskola elvégzése után 1 — 1 évig jogot tanúinak a Thököly városában: Késmárkon, hová annyi alföldi nemes ifjú zarándokolt el főként 1842 után, mikor Józsa Zsigmond után a jogi tanszéken egykori nevelőjük Hunfalvy Pál ad elő.

Ha nyaranta haza kerül „a deák úr“ az „ősifészek“-be Aszódra, akkor különös vonzódással csügg nagybátyján Podmaniczky Andoron, aki mint hajdani lovastiszt szereti a bátorságot, fürgeséget, nyíltszívű-