Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1927
7 Kedves ifjúság! Bizonnyal ti is a mondottak után azt érzitek, hogy iskolánk első jótevőjének, az ősz püspöknek szellemalakja itt a ti záró vizsgátokon is megjelent s mintha ezüstgombos botjával rákopogna gyermeki szivetekre s némán is hálára figyelmeztetne az iránt az iskola iránt, mely egykor a magyar nemzetnek, sőt az egész emberiségnek Petőfit nevelte; amelyik iskola a bölcs Sárkány Sámuel, a tettekkel tényező Zelenka Pál s a most élő, jóságos szívű Kiss István evangélikus püspököket vallhatja büszkén tanítványainak. Hallgassátok és értsétek meg intő szózatát, szeretettel és hálával legyetek ti is mindig ezen intézettel szemben, mely szeretettel nevelt és tanított titeket ez évben is. Hálatelt szívvel áldjuk ezért együttesen a rab Eperjes földjében porló hamvait iskolánk első jótevőjének. Áldassék az Úr kegyelméből megdicsőült neve mindörökké! II. Iskolánk rövid története. Az aszódi gimnázium keletkezésének történetére csak per analogiam következtethetünk más evangélikus iskolák nyomán. Sejtoszlás volt ennek is a születési alakja. Valamelyik tudósabb tanító az elemiben kezdte már tanítani a latin nyelvet is. így volt ez a bányavárosok iskolájában is. Az evangélikus elemi nyomát már 1742-ben megtaláljuk, mikor lipcsei Fabricius Endre rector innen megy Besztercebányára kántornak* Mint latin iskoláról Fináczy Ernő dr. nagy tudósunk találta meg az első nyomot egy helytartótanácsi jelentésben, hol már 1766-ban mint „schola Latina“ szerepel. Első ismert tanára ugyancsak egy Fabricius -- János 1784-ből, ki ekkor megy innen Hartára lelkésznek. A Podmaniczky bárói családnál nevelősködő (1762—1776.) Szontagh Sámuel jóvoltából ketté oszlik a latinos elemi, mert ő veszi meg az elemi céljaira a gimnázium felett fekvő régi házat, hogy itt lentebb tisztán latin iskola legyen. Az 1798. évi canonica visitatio Kádassy József rektort találja az iskola élén, kinek tizedik utóda lett a hires Koren István. 1833—1856-ig tartó jeles tanárságát világirodalmi jelentőségre emeli Petőfi Sándornak három éven át való aszódi diákoskodása. A szabadságharcot követő germanizáló kormány a magyarosodó és magyarosító iskolától több tanárt és német nyelven való tanítást követel, mert Koren 3, illetve 5 osztályban csak maga tanított. Elveszik az iskola gimnáziumi jellegét s mikor Koren Szarvasra távozik, a tanulók száma 12-re hanyatlik. Az iskola ismét felső-elemivé válik. Tíz évi létharc után úi életre ébred 1863—64-ben. A második tanszéket megszervezik báró Podmaniczky Ármin nemes adományából, ki az aszódi vásárjog őt illető 3A részét ide ajándékozza. Még a tanárság is nagy áldozatot hoz az ébredés idején, hiszen a költő Csengey * 1740. Fabricius Andreas Toth—Lipcse Zoliensis rector Aszódiensis, post cantor slav. Neosoliensis ab Ao. 1742. Mortuus 1763 aug 9. — Collect. Schulek. Tomus XXXVII. pag, 107. A magyarországi ág. ev. egyház egyetemes levéltárában V. 67. jelz. alatt őrzőit kézirati munkában — Fabricius Endre gazd. főtanácsos szíves levélbeli közlése. I
