Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1924

3

Már ismert s újonnan felkutatott adatok alapján igyekeztünk megállapítani a költő lelki fejlődésének mindama jelenségeit, melyek e rendkívüli erkölcsi jellem kialakulását aszódi életéből kifolyólag irányították s meghatározták.

E kutatás tette láthatóvá a költő első szerelmének, a barnafürtű, sötétkékszemű, mosolygó arcú Cancriny Emíliának érdekes alakját — születési bizonyítványától kezdve, a sírját ábrázoló fényképig.

Köszönettel tartozom itt a Petőfi-irodalofn tudós búvárának: Ferenczi Zoltán tudományos akadémiai főkönyvtárnok úrnak, hogy az erre vonatkonó tanulmányt méltányolva, a Petőfi-Társaságban bemutatta.

De hálával kell megemlékeznem Keviczky László, Bódy Pál, Gallé István lelkész urak, a Mocskonyi és Udvardi-Kossuth családok, valamint Dr Baróti Lajos történetíró úr szívességéről is, akik a kívánt adatokat készségesen rendelkezésemre bocsátották.

Mindé kutatás eredménye napvilágot látott a centenárium emlékére s a Petőfi-gimnázium újjáépítése javára kinyomatott Petőfi aszódi ifjúsága című tanulmányban, melyet az Országos Ev. Tanáregyesület kiadói nevével tisztelt meg, Dr Raffay Sándor püspök úr, a Petőfi-Társaság tiszteletbeli tagja, igen becses Előszavával tüntetett ki.

Hála illeti e helyről Dr Pintér Jenő, Gaal Mózes, Dr Lippay György, Ady Lajos kir. főigazgató urakat, akik e tanulmányt értékes ajánlásukkal tankerületük középiskolái figyelmébe ajánlották; valamint azokat a lelkes igazgató- és tanárkartársakat is, akik a mű terjesztését a tanuló ifjúság körében vezették vagy irányították.

A Petőfi-gimnázium biztos jövője s újjáépítése érdekében szándékunk az volt a Petőfi-kultusz e szolgálatával, hogy mintegy erősítsük intézetünk erkölcsi örök jogát az állam, a társadalom legmesszebbmenő támogatása megnyeréséhez; másrészt pedig az, hogy néhány kővel hozzájáruljunk annak a palotának fölépítéséhez, melyet ma csak képzeletben láthatnak meg lelki szemeink. Csekélységnek látszik mindez a centenárium alkalmával remélt valóságos uj gimnáziumi épülethez képest, de mégsem mondható épen semmiségnek; mert a parányi dolgoknak is megvan a maguk életük és jelentőségük, különösen ha az egész földkerekségen mésszevilágító fenséges szellem meghitt emlékét őrzik belsejükben.

Talán egy indulataiban nyugodtabb s az eszmények szeretetétől áthatottabb békés korban szerencsésebb utódainknak sikerülni fog az annyira áhított óhaj megvalósulása: a Petőfi nevéhez méltó új gimnázium fölépítése. Adja a Mindenható, hogy úgy legyen!

* . *

*

Intézetünk Petófi-kultuszának olvasása a távolban egy régi tanítvány szívét dobbantotta hálára az iskola iránt, melynek 40 évvel ezelőtt tanítványa lett.

Stoll Ernő, jelenleg nyíregyházai tanító, ez a tiszteletreméltó férfiú, aki a Petőfi-kultusz céljaira egy millió koronát küldött a tanév elején hozzánk azzal a meghagyással, hogy az névtelenül, mint a „nemzet napszámosa“ adománya kezeltessék.

„Részemről időszerű, — írja, — hogy Petőfi égbeszökkenő nagysága előtt leborulva, kultuszának áldozzak és áldozatra buzdítsak. —