Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1917

és nem is akarok, mivel nem jó, nem tanácsos dolog, bármit is a lelkiismeret ellen cselekedni; itt állok, másként nem tehetek, Isten engem úgy segéljen."

Itt szinte minden kommentár fölösleges. Csupaszon egymásmellé állítva ezt a két nyilatkozatot, érezzük, hogy Luthert egy világ választja el Pelbárttól; egyúttal világosan tudatára ébredünk annak, hogy mi az új abban a világnézetben s erkölcsi felfogásban, ami Luther szavaiból cseng. Forradalmár beszédének érezzük Pelbárt szavai mellett Lutherét. És valóban Luther forradalmár volt. Az emberi szellem lázadt fel benne azok ellen a békók ellen, melyek lenyűgözve tartották, az emberi észnek autonómiáját hirdetik ezek a szavak. Sem egyesek tekintélye, sem az átlagembert annyira lenyűgöző consensus omnium nem fogadhatók el az értelem kritikája nélkül, még vallási dolgokban sem.

A gondolatszabadságnak első bajnoka Luther. Nyilvánvaló, hogy a protestantizmus, amely vallási téren szabaddá tette a gondolatot, nem köthette meg a tudományok terén sem. A középkorban két feltétlen tekintély uralkodott a szellemi életben: vallási téren az egyház, a tudományok és filozófia terén a szko- lasztikusok által az egyház tanaihoz átformált Aristoteles. Aki bármely téren olyasmit mert állítani, ami ezeknek a tekintélyeknek a szavába ütközött, azt lázadónak és az emberiség ellenségének tekintették. A filozófia, a tudomány ancilla theolo- giae volt, vagyis a tudományt csak annyiban tekintették értékesnek, amennyiben az egyház tanításainak igazolására szolgálhatott.

A vallási gondolat felszabadulása maga után vonta a tudományos gondolat felszabadítását is. És nem véletlen, hogy a következő századok folyamán Németország lett a tudomány igazi hazája, ahová a világ minden részéről sereglettek a tudományra szomjuhozók. Miért félt a kath. egyház annyira a tudománytól ? Mert tanításainak érvényét féltette a tudománytól. Azonban kerülhet-e a tudás és a hit ellenmondásba egymással, a szellemi életnek nem két lényegében külömböző területe ez?

Németországban élt és tanított a legnagyobb filozófus, Kant is, akinek filozófiája a prot. vílágfelfogásnak hatalmas rendszerbe öntött kifejezője. Neki sikerült a tudomány területét teljesen elhatárolnia a vallás területétől, úgyhogy a tudó-