Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1917
31 megható módon örökittessék meg, — mindezt Isten után a magyar kultúrának köszönhetem. Első sorban hálás szívvel gondolok a magyar középisko- Iára, melynek áldásos szellemi jótéteményét mint tanuló vettem; közelebbről a magyar kultúra lelkes harcosára, az aszódi ág. h. ev. Petőfi-főgimnáziumra, melynek 27 év óta orvosa vagyok s melynek ifjúsága hosszú éveken át szivemhez nőtt, éppen ezért a kultúra iránt érzett nagyrabecsülésből és az ifjúság iránt érzett szeretetből e nevemet viselő hatezer koronás alapítványt az aszódi ág. h. ev. Petőfi-főgimnáziumnak ajánlom föl. Az alapítvány kamatainak felhasználása tekintetében az alábbi módozatokat óhajtom megjelölni. Létesíttessék az alapítvány évi kamataiból 3 ösztöndíj az aszódi ág. h. ev. Petőfi-főgimnázium három rendes tanulójának jutalmazására. A megjutalmazandó tanulónak jó magaviseletünek s legalább is jó előmenetelünek kell lennie. Óhajtanám, hogy e három ösztöndíj évenkint vallásfeleke- zeti különbség nélkül 3 különféle vallású (például: ev., r. kát., izr. vallású) tanuló között osztassák meg; de mindenesetre erős kikötésem az, hogy ez alapítványra a tanulók valláskülönbség nélkül jogosultaknak nyilváníttassanak. Az ösztöndíjakat a tanári kar javaslatára végérvényesen a Gimnáziumi Bizottság ítéli oda. Vajha ez alapítvány kamatai ösztönzésül szolgálnának a magyar tanuló ifjak előtt a tiszta erkölcs és a magyar kultúra szeleteiére, a hazafiui és emberi kötelességek becsületes elvégzésére ! Aszódon, 1918 május 27. DR. GÁL ADOLE járási tiszti orvos.
