Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1917
9 vannak jórészben azok az intézkedések is, melyeket Luther a hivőkre nézve sürgetett: a bibliát nemzeti nyelven olvashatja a kath. hivő is, az istentiszteletben a kath.-oknál is nevezetes helyet foglal el az igehirdetés és közének. Hogy ezeket az intézkedéseket közvetve Luthernek a működése eredményezte, azt tagadni alig lehet. Ennek a körülménynek a belátása adja meg számunkra Luther művének, a reformációnak egyetemes jelentőségét. Azonban az csak esetleges, hogy az ő működésének köszönhető ez, hisz hasonló célra törekedtek Húsz, Wiclef, Wald és társaik és hogy Luthernek sikerült, ami nekik nem, az csak a szerencsés viszonyoknak tulajdonítható, melyek Luthert munkájában támogatták. Ez tehát esetleges Luther működésében, mi pedig az örökkévalót, az egyetemest keressük. Talán a tanítások terén találjuk meg azt? Luther az evangélium alapján átvizsgálta az egyház dogmáit, egyeseket megtartott, másokat elvetett, másokat megváltoztatott. A régit, az eredetit igyekezett visszaállítani, a hit egyedül igaz kútfejének tekintve a kereszténység Írásos hagyományát: a bibliát. Azonban tekintve, hogy a biblia nem egy kész rendszeres dogmatika, neki értelmeznie kelleti a bibliát. De megvan-e próbaköve annak, hogy az ő értelmezése a teljes igazság? Alig! Hisz a biblia olyan mű, mint a nagy művészi alkotások; minden kor és nemzedék más szemmel látja; mást és mást olvas ki belőle. A legkülönbözőbb tanításokra hoztak fel és hoznak fel érveket a bibliából. Mindenki a maga barlangjából látja a világot, Luther sem függetleníthette magát korától. Neki például még sok baja volt a testileg megjelenő ördög kisértéseivel, mindenki előtt ismeretes a wartburgi tintafoltról szóló adoma. így tehát ő egészen más szemmel olvasta a bibliának ördögűzési történeteit, mint mi, akik azokban neuraszthéniás, epilepsziás betegségi eseteket látunk, melyeket lehet is szugesztiv utón gyógyítani. „De mi az igazság?“ —sóhajtott már fel Rómának szkeptikus gondolkozású helytartója. Ha a formalisztikus tudományokat nem tekintjük, a teljes igazság ideál, amelyet csak megközelíthet hosszú századok szellemi munkája. Luther szelleme iránt lennénk csak igazságtalanok, ha az ő tanításainak betűjére esküdnénk, ha az ő tanait örökérvényüeknek tekintenénk. Luther tanait az igazi protestáns gondolkodásmód nem is