Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1914

9 hazaszeretet szent hevével dobbantsa meg. Boldog ifjúság, mely egy Petőfire tekinthet föl! Meg va­gyunk győződve, hogy a Petőfi név nagy költőnk szellemi jelenlétét képviseli ifjúságunk előtt is s eleven erővel ható ösztönzője lesz e gimnázium minden rendű és rangú munkásának. E név a gimnázium épületének homlokzatán hirdetni fogja, hogy itt a szellem az ur; hirdetni fogja, hogy itt élnek mindazok az erények, melyek a nemzeti lélek mélyén gyökereznek s melyek az államfenntartó erő garanciái. Úgy hisszük, hogy gimnáziumunk joggal vette föl a Petőfi nevet. Örömünk, hogy tartozásunkat Petőfi iránt ezzel is leróhattuk; megnyugvásunk, hogy fölvetett eszménk hivatalosan is megvaló­sulást nyert. Gimnáziumunk törekedni fog, hogy e névhez méltóvá legyen. Az aszódi Petőfi-főgimnáziumot a közös eszmény kultusza rokoni kötelékkel fűzi a Petőfi- Társasághoz s a Petőfi-Házhoz; gimnáziumunk mint a magyar művelődés munkása, az ország Petőfi- intézményeinek sorába állva, más fegyverekkel bár, de ugyanazon szellemtől lelkesítve végzi hiva­tását. A nagy mű még befejezve nincs. Még nem történt meg minden. A Petőfi név sugall, beszél, sürget; ez a név parancsolva szól a megértő el­mékhez és szivekhez, nagyokhoz és kicsinyekhez: építsétek föl a hozzám méltó templomot, az új Petőfi-főgimnáziumot; a Petőfi-kultusz a magyar­ság, a nemzeti élet, a nemzeti lét kultusza! Dr. Osváth Gedeon.

Next

/
Thumbnails
Contents