Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1905

mindég határozott, előre megszabott terv szerint járt el. Az előadásokra szorgalmasan készült s tárgyát a legkisebb részletekig kidolgozta. Tárgyaival nagy lel­kesedéssel foglalkozott; lelke egész hevével igyeke­zett azok mélységeibe hatolni s igy felkészülve, az iskolában magával tudta ragadni tanítványait. Minde­nek előtt az emberi méltóság tudatát keltegette növendékei lelkében s ezen az utón törekedett őket a tanulás, a szorgalmas munka utján vezetni. Föl­emelte magához a tanítványokat s nem hiába hitte, hogy azok az ő legkedvesebb barátai, mert gyermeki lelkülettel tényleg megérezték az ő tanári szigorú­ságán keresztül is szivének odaadó szeretetét s há­lával, teljes odaadással vették körül az iskolában és életben egyaránt. Különös örömmel és buzgósággal vezette a mi kis ifjúsági körünket, amelyet iskolánk egykori tanít­ványának, mindenkor legnagyobb büszkeségének, Petőfi Sándor emlékének megörökítésére — Petőfi- körnek nevezünk. F kis gyakorló körben bizalmasan közéjük vegyülve szavalásra, fogalmazási ügyességre tanította a III. és IV. oszt. növendékeit. Mint torna­tanár is kiváló volt. Tornavizsgálatainkat valóságos ünneppé avatta, amelyen a közönség tanulóink ka­tonás fegyelmezettségében, a különféle tornaszereken és a magyar játékokban kifejtett ügyességében egy­aránt gyönyörködhetett. Tizenkét évig tanított iskolánkban. Igaz bará­tunkat és derék munkatársunkat veszítettük el benne. Az aszódi temetőben az ő sirja az első, amely­nek hantjai alatt gimnáziumunk tanárának hamvai ZlJBERECZ PÁL. 7

Next

/
Thumbnails
Contents