Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1904
MORAVCSIK MIHÁLY 1824. dec. 24. — 1904. szept. 26. Kegyelettel és hálával emlékezünk meg e sorokban arról a férfiúról, aki,36 éven keresztül egyházunknak buzgó pásztora, iskoláinknak pedig törhetetlen kitartásu vezetője és pártfogója volt. Gimnáziumunk alapítása és föntartása első sorban a báró Podmaniczky-család érdeme, de, hogy dicső emlékű halottunk az utolsó évtizedekben milyen buzgósággal és milyen eredménnyel fáradozott iskolánk ügyeiben, legjobban bizonyítja ezen magas gondolkozásu főúri családunk több kiváló tagjának azon sokszor hangoztatott nyilatkozata, hogy iskolánkat Moravcsik Mihály lankadatlan buzgósága mentette meg a bukástól. Egyházunk hívei közös, egyértelmű bizalommal hívták őt meg az aszódi lelkészi állásra. Ezen hivó szóra 1868. márc. 15-én előbbeni állomásáról, a nőgrádmegyei Bér-röl Aszódra jött s itt mint lelkész elfoglalta az iskolai bizottság egyházi elnöki állását is. Gimnáziumunk abban az időben sok, különféle okból, leginkább pedig szegénysége miatt igen siralmas állapotban volt. Kicsiny, nádfedeles házban szorongtak a tanuló ifjak és tanáraik, a tanulás szent munkáját gyakran megzavarta a rozoga tetőn becsurgó eső. A tanárok fizetése oly csekély volt, hogy a legmélyebb tisztelettel hajolhatunk meg azon lelkes elődeink előtt, akik ily szerény viszonyok közt oly önfeláldozó buzgósággal munkálkodtak szent hivatásuk betöltésében. Intézetünk ezen szomorú viszonyai között is hamar meglátta az ő gyakorlott szeme azokat az értékes tényezőket, amelyekkel újra fel lehet virágoztatni pusztulásnak induló
