Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1900

18

AZ ASZÓDI EV. ALGYMNASIUM TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA.

kai mgkiizdeni; 1857/58-ban (11) Galli Tóbiás (1857/58), a Sramkó Mihály gynm. igazgatónk visszaemlékezéséből consta- tált (12) Szodoray Sándor (1857/58) és Podmaniczky Ármin báró házi nevelője (18) Bogsch János (1857/58) tanítottak. 1858 augusztus 8-án választotta meg a presbyterium Koren ajánatára tanárnak (14) Miklóssy János hitjelöltet (1858/59— 1862/63), a kinek személye az összekötő kapocs a régi, haldokló gymnasium és az újra ébredő között. Miklóssy egy évig tanított gymnasiális tantárgyakat két osztályban, azután iskolánk harmadik alakját veszi föl, felső elemi fiúiskolává (1859/60) alakul, a következő két évben (1860/61—1861/62) leány növendékei is vannak; de 1862/63-ban, tehát három évi száműzetés után ismét megzendül Cicero nyelve iskolánkban, újra algymnasium van Aszódon, még ugyan csak egy osztályú, de minden következő év egy-egy osztálylyal növeli, úgy hogy 1865/66-ban már mai fokát éri el s 48 tanulót mutat föl. Miklóssy 1863 júliusában Csővárra ment lelkésznek, hol ma is buzgón működik.

Az iskola fokának három évi süllyedése nem az intézők közönye miatt történt. 1856-ban Aszódon társulat alakult kisdedóvó létesítésére, czélját azonban akkoriban nem érvén el, Royko Lajos ügyvéd, elnök a társulat vagyonából 200 frtot adott át a gymnasiumnak (1858-ban). Podmaniczky Ármin báró sem vette le szemét egy pillanatra sem a gymnasiumról, ajánlatára 1857-ben, midőn az országban mindenfelé az esperességi gym- nasiumokat kezdik szervezni, egyházunk folyamodik a pesti ev. tractushoz, hogy válaszsza ily létesítendő esperességi iskola helyéül Aszódot, a hová a közlekedés könnyű, a hol az élelmezés olcsó és egy tanár fizetésére már van alap. E folyamodásnak azonban nem lett sikere s 1862-ben az iskola külső segély nélkül, a Podmaniczky Ármin báró buzgólkodásával és Miklóssy tevékeny közreműködésével vette föl újra gymnasiumi jellegét.

Ezzel az újjászületésnek korához értünk.