Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1874

11

grófok, Podmaniczky bárók, Rudnay József, Rudnyánszky Kálmán, Gosztonyi János, Majthényi Károly, Sándor, Zsigmond, a Fáyak, az egyletek és hatóságok képviselői Váczról, Gödöllőről, Aszódról, a járásbíróság, We- resmarty Bertalan és a szolgabiróság, gr. Ráday Pál, Szontágh Gusztáv, Váczvárosa Réthy polgármester és Korpás kapitány, a váczi és aszódi casino és polgári kör, a váczi iparos- és tűzoltó-egylet, a váczi dalkör, a szomszédos községek jegyzőik, papjaik és népök által képviselve. Jelen volt a váczi sajtó két szerkesztője, az egyik Ompolyi mint bizottsági tag is. 11 órakor az evang. templomban együtt ült esperesség felfüggeszté a gyűlést és esperesének Sárkány Sámuelnek vezetése alatt teljes számmal megjelent az ünnepély terén.

Az egybegyült közönség félkörben állott a szószék előtt, elöl a szószékhez közel sorfalat képezett a gym- nasiumi ifjúság, mellettük 12 fehérbe öltözött polgárleány, ezek mellett ugyanannyi földműves leány ünnepi es népviseletükben, kezükben koszorúval. A körön belül állt egy csoportban a papság és az értelmiség kiváló egyénei. A gymnasium emeleti és földszinti ablakaiban a vidék főrangú és előkelő urhölgyei foglaltak helyet.

Az ünnepély 11 órakor kezdődött Vörösmarty „Szózatjával, melyet a váczi dalkör kezdett meg, de az egész közönség vele énekelt. Ekkor az ünnepély lelke, vezér- férfia gr. Ráday Gedeon lépett a szószékre, s a következő lelkes beszédet mondáéi:

„Tisztelt hazafiak! Midőn ez ünnepélyt rendező bizottság elnökségét elvállalám és azon megtisztelő felszólításnak engedék, hogy e szép hazafias ünnepélyt én nyissam meg egy rövid beszéddel, ugyanazon eszme lelkesített és ugyanazon hangulat befolyásának engedtem, mely a kegyelet eme nyilatkozatát szülte. Nem vetettem számot tehetségemmel, s csak is hazafiul jó indulatom-