Prékopa Ágnes (szerk.): Ars Decorativa 32. (Budapest, 2018)

György NÉMETH: Die Briefladen von Sámuel Bíró von Homoródszentmárton und Klára Dániel von Vargyas. Zwei Kabinettschränke mit besonderem Aufbau aus dem ersten Jahrzehnt des 18. Jahrhunderts

többfunkciós bútorok megalkotásához vezetett.

Homoródszentmártoni Bíró Sámuel (1665-1721) és vargyasi Daniel Klára (1676-1735) „levelesládáinak” esetében olyan bútorokról beszélhetünk, melyeknek alapvetően még csak a megjelenésük változik meg a szerkezeti elemek mozgatása által. A forgatható dobozok kinyitásával nem változik meg, csupán rej- tettségéből tárul elénk a bútorok igazi funkciója, átalakíthatóságra való képességükkel magyarázható azonban az elnevezésük körüli anomália. Nem véletlen, hogy korábbi publikációm és később megjelent prezentációm címében is a „talányos bútor” kifejezést használtam e nem túl könnyen „megfejthető” bútortípussal kapcsolatosan. Újabb publikálásával most az a célunk, hogy sikerüljön elhelyezni e rendhagyó szerkezetű kabinetszekrényeket az őket megillető helyre az európai bútortörténetben.

További kutatómunkát igényel többek között annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az iskolázottságát tekintve elképzelhetően valamelyik délnémet bútorkészítő központból származó mester a kuruc szabadságharc hányatott időszakában hol

készíthette az ezektől a központoktól oly távol eső területen, a háborús körülmények között Brassóban elszigetelten élő székely nemesi család számára ezeket a szokatlan műalkotásokat? A bútorok egyik lehetséges készítési helyszíne Nagyszeben, ahol a 18. század elejétől a helyi luxusasztalos- ság az ott működő ébenisták tevékenységének következtében bontakozott ki. A közép-európai bútorkészítő központokból érkező és a nagyszebeni asztaloscéhhez már a 17. század közepétől csatlakozó mestereknek az 1627-től vezetett céhjegyzékek tanúsága szerint kimutatható tevékenysége mellett, figyelemre méltó analógiák, valamint a megrendelő személyével, Bíró Sámuellel kapcsolatosan a kutató munkám során felbukkant történeti adatok is Nagy- szebenre irányították a figyelmemet, azonban kutatást volna szükséges végezni Kolozsvár és Brassó asztalos céheivel, a luxusbútorok készítésének helyi hagyományaival és e városok asztalos céheihez esetlegesen csatlakozó ébenisták tevékenységével kapcsolatosan is.

Kollégáimmal a levelesládákkal kapcsolatosan kutatási projekt elindítását tervezzük. Publikációmat a projekt felvezető tanulmányának szántuk.

58