Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 27. (Budapest, 2009)
Lilla TOMPOS: „... Száztíz szál sinor húsz gombra."
Udvarhelyi Ferenc archivárius levele Sziber József udvarmesterhez Copia Bizodalmas Drága Jó Úr Hoff Mester Úr! Mindaz becsületet mind Hoff Mester Úr respectussát s kivált jó Lelki ismeretet előttem viselvén, én kifizettem vólna az őnek árrát. Ha Rumpolthgombkötő Úr is azokat maga előt viselve á Szerént készítette volna el az övet á mint én haujfer uramnak Keszenszki Uram általkiildött levelemben meg irtam s Szóval is meg izentem hogy nyolcz Szegletes Sinort veressen /: mellyet ha szőni s nem veretni szoktak őkelmének nem az terminushoz hanem a Szokáshoz kellett vólna magát alkalmaztatni s akár verve, akár Szőve nyolcz Szegletes Sinort készíttetni:/Már pedig á Sinor négy szegletes nem á kívánt övnek, hanem ruhának való, mely Substantialis hiba lévén én az övet kezemhez nem veßem, Sem az árát meg nem adom, ha törvényre kell á dolog másokis meg fogják tekinteni, mely hibás és roß munka melyről á czéh attestuma nem fog dicsire tet nyerni. Sajnállom Hoff Mester Úr meg indulását de Rumpolts Úr inkább tudga ki hátrálni azért csak kezéhez is vege mert kordára ki vetni őklme sem kivánhattja tőllem. Ezzel magam ajánlása mellet maradok Az Urnák kész köteles szolgája Károlly 6a 7 bris 1776 UD VARHELYI FERENC P.S. Mikor ha megírtam hogy nyolcz Szegletes Sinórbol csinállyák az Övet, még akkor idein vala s éppen nem későn az en kívánságom Sziber József udvarmester válasza Bizodalmas jó Akaró Archivárius Uram! Hozám folyamodot a Pesti Gomkötö az öv eránt előmben adta az Urnák Saját keze irását, melybül azt látom hogy az Urnák talán késün jutót eszébe á nyolcz szegletes Sinor. Drága Uram ime in Copia accluda Loin az Urnák maga irt szándékát és hogy azon szerént Légyen el készítve az öv bizonyságot tészen az Czéhnek adot Attestatuma, azért tsak tessék az övet meg tartani és az árát tsak ugyan á zsidó által meg küldeni különben más utyán keressem. Az Urnák Igaz köteles szolgája Pest la 7bris 776 SZIBER JOSEF Az idézett sorokból nemcsak az archivárius rendkívüli precizitása tűnik ki, a korszak árszabásainak ismeretében az is nyilvánvalóvá válik, hogy a lehető legdrágább övet rendelte magának. A karmazsinszín kissé kékes árnyalatú vörösét a középkorban kermeszből (coccus ilicis) állították elő, majd Amerika felfedezését követően a Mexikóban, Középés Dél-Amerikában honos tetűfajta, a kosend (Dactylopius Coccus cacti) szolgáltatta az alapanyagot az új színezékhez. A vörös addig is a magyarországi elitnek kijáró drága színezék volt, az árban való megkülönböztetése az árszabások szerint még a 18. század végén is megmaradt: Ha pedig Karmasin Selyemből lészen a Munka Annyival drágább lesz Mennyivel a Karmasin Selyem masoknak drágább lesz. 2 0 A festett, sodrott selyemből, többnyire kör keresztmetszetű, azaz gömbölyű zsinórból kötöttek öveket, a négyszegletes az archivárius megjegyzése szerint 117
