Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 26. (Budapest, 2008)

Róza BRENNER: Conservation of a Pair of 18th Century Leather Boots Shrunken and Deformed at High Temperature

Igen jól érzékelhető, tapintható volt a változás, az eredetileg nehezen mozdítható bőr minden komolyabb erőfeszítés nélkül hajlítható és rugalmas lett. A korábban keményre száradt kitömő papírok a szárból könnyen, a zsugorodott csizma fejéből nehezebben, de eltávolíthatóvá váltak. A csizma eredeti formájához hasonlóra igazítása volt a legtöbb időt, türelmet és találékonyságot igénylő feladat, mivel a bőr az 1945 óta eltelt mintegy hatvan év alatt igen „megszokta" deformálódott állapotát. A formára alakítás a megfelelő helyen, megfelelő erősségű és irányú erőt biztosító eszközök segítségével, több mint négy hónapon keresztül tartó, igen lassú folyamat volt. A bőr nedves tisztítása alkoholos likkerrel történt. A tisztító és egyben tápláló emulzió összetételének köszönhetően száradás után a bőr felülete nem sötétedett és nem zsírosodott, illetve fényesedett meg, hanem megőrizte eredeti színének árnyalatát és visszafogott fényét. További bonyolult és időigényes feladat volt a fémszálas hímzés és a fiitterek tisztítása. Ennek eredményeképp a fémek látványosan elveszítették a szennyeződésből eredő sötét, fekete színüket, egy halvány szulfidréteg azonban a felületükön maradt. A restaurálás során szerzett legfontosabb tapasztalat az alábbiakban foglalható össze. A rendkívüli módon kiszáradt bőrt akár egészen Ids mennyiségű víz is képes hajlékonnyá tenni, ha pára formájában fokozatosan és türelmesen juttatjuk be a műtárgy anyagába. Igen tanulságos volt továbbá annak közvetlen megtapasztalása is, hogy bizonyos, kevéssé esztétikus elváltozások (pl. letört sarkantyúszár vagy a varrás mentén szétnyílt bőr) még akkor is a tárgy történetéhez tartoznak, ha esetleg helyreállíthatók lennének. A csizma lényegében helyreállíthatatlan méretváltozása pedig - a szervetlen anyagok többszöri újraalakíthatóságától eltérően végleg magán viseli az értelmetlen rombolás következményeit, s ez a míves készítéstechnikán és pazar díszítésen túl szintén közvetítendő információ a jövő kutatói és múzeumlátogatói számára.