Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 26. (Budapest, 2008)

Anna RÁKOSSY - Noémi VARGA: Ein Dolch aus dem 16. Jahrhundert in der Esterházy-Schatzkammer

sárkányrend jelvényébe komponált, „K I" monogrammal ellátott címer - amely nem egyezik a Kállay család címerével - és felette az 1543-as évszám díszíti. Az ún. Kállay-tőr is a bécsi császári kincstárban volt egészen 1933-ig, ekkor került a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. A tőr korábbi történetéről nem rendelkezünk forrásokkal. A tőrök készítőivel és készítési helyével kapcsolatban többféle vélemény alakult ki. Heinrich Glück és Ernst Diez szerint a Kállay-, a drezdai és a bécsi tőr végső soron azonos eredetű: nyugat-európai főurak részére készült ajándéktárgyak, török alkotások voltak. Temesváry Ferenc, Gerelyes Ibolya és Kovács S. Tibor újabb kutatásai magyar - erdélyi - eredetet valószínűsítenek. Kovács S. Tibor szerint az ún. Kállaytőr török ötvösmű utánzása lehet. A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertárában lévő másik tőr provenienciájáról nincsenek adataink, díszítése alapján azonban megállapítható, hogy keresztvasa nem török munka. Gerelyes Ibolya kutatásai nyomán tudjuk, hogy Erdélyben a török fegyverek stílusát utánozták is, de a források alapján a török jellegű fegyverek készítésének kezdete a 17. század elejénél korábbra nem tehető. Az Esterházy-tőr a kincstár 1923. évi jegyzékében mint a 16. század elejére vagy első felére datált magyar munka szerepel, Temesváry Ferenc meghatározása szerint ez a fegyver Erdélyben készülhetett, s valószínűleg keleti mintát követő magyar munka a 16. század közepéről. A tőrök pengéit, a keresztvasakat és a hüvelyeket európai, feltehetően erdélyi alkotásnak tekinthetjük. Nem hagyható figyelmen kívül az a lehetőség, hogy a balkáni és dél-magyarországi hódoltsági területeken is készültek törökös jellegű fémtárgyak. Az elefántcsont markolatok feltehetően török vagy perzsa munkák, amelyek közül az Esterházy-tőr teljes hosszában átfúrt markolata akár másodlagosan felhasznált is lehet, ahogyan a drezdai kard esete is ezt példázza. A tőrök készítési ideje az évszámmal ellátott fegyverek alapján a 16. század negyvenes éveire tehető. Az ún. Kállay-tőrön és a bécsi tőrön lévő címerek azonosítása további módszeres kutatásokat igényel. Mihelyt e kutatások eredményre vezetnek, lehetséges lesz az egykori tulajdonosok kilétének meghatározása, akiket feltehetően erdélyi, illetve török fennhatóság alá került magyarországi területeken kell keresnünk.