Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 25. (Budapest, 2007)

Zoltán SZILÁRDFY: Die Ikonographie des heiligen Prinzen Emmerich in Székesfehérvár im 18, und 19. Jahrhundert

lanul, mindkettejüket állva mutatja be, amint István jobbjával vonja magához intelmeit hallgató gyermekét. A megdicsőülés mindig a közbenjárást fejezi ki. Ezt a típust Cimbal a székesegyház bal oldali oratóriumának mennyezetére festette meg. Szent Imre oltárán az akkori szépségideáinak megfelelően jól táplált formájúnak mutatja be a fehér díszmagyarba öltözött, allegorizáló részletekkel ábrázolt herceget.

A barokk témák közül Szent Imre önátadása fordul elő leggyakrabban. A téma két változatban fordul elő a barokk évszázadokban. A reformkatolicizmus lelkisége kedvezett a Mária-vízió láttatásának Szent Imre tisztasági fogadalma ikonográfiái kompozícióinál, bár a Szűzanya megjelenésére nem utal a legenda. Megfigyelésem szerint, ezeknél a változatoknál olvashatók a Szent Szűz ajkáról fakadó szavak: „VIRGINITAS PLACET; GRATISSIMA VIRGINITAS - a szüzesség tetszik, a legkedvesebb a szüzesség.” A mindenkor Szűz Mária e kifejezéseket nyilván erény-ideaként csillantja fel Szent Imre s rajta keresztül a magyar ifjúság, kiváltképpen a jezsuita diákság előtt. Ezt a témát festette meg Caspar Franz Sambach a fehérvári jezsuiták egykori templomának Szent Imre kápolnájában. A mennyezet- freskón a Szűz Anya jelenik meg, amint fogadja az alatta álló díszes oltárnak a képéről Imre herceg fölajánlását a tanuló- ifjúság példaképeként. Hyngeller János pálos fafaragó a remek rokokó sekrestye-szekrény egyik ajtaján reliefben költötte át Sambach festményét. Janny József sokszor láthatta az oltárfestményt csakúgy, mint a sekrestyeszekrény ajtaját, mivel középiskolai tanulmányait a ciszterciek gimnáziumában végezte.

Gyermekei kiemelkedő személyiségek voltak. Dr. Janny Gyula korának kiváló sebésze, pályája a bécsi egyetemtől a budapesti Erzsébet Kórház igazgató székéig ívelt. Ferenc fia egyházmegyés papként Bodajk búcsújáró templomában mint plébános szolgálta hívei. Szent Imre herceg barokk ikonográfiájában gyakran egyedül jelenik meg. A tisztaság lilioma attribútumként mindig szerepel, az állandóan visszatérő gesztus pedig, az önátadás jeleként szívére mutató kéz, amit Szent Imre esetében fogadalma és fölajánlása redukciójaként értelmezek. így látjuk fehérre festett aranyozással ékes szobrát a bodajki kegytemplom mellékoltárán is. Másik fiúgyermeke, László piarista szerzetestanár Kecskeméten. Gyűjteményemben őrzöm az 1862-ben megjelent „Áhitat gyakorlatai” című piaristadiák-ima és kottás énekeskönyvet, melyben a finoman kidolgozott acélmetszeten a magyar címeres oltáron álló Szeplőtelen Szűz előtt, talán épp’ korának legismertebb Mária-him- nuszát, a metszeten is jelzett Salve Reginát imádkozza Szent Imre herceg. A pesti Laudau Lénárd rajza után Axmann József véste Bécsben. László atya tanítványaival együtt ezt a kiadványt használta.

A tiszteletre méltó családfő Janny József idős korának sikerkoszorúját Liszt Ferenc látogatása aranyozta be, amikor 1883-ban dicsérettel hallgatta meg a székesegyház zenekarát. Az elismert karnagy 72 éves korában kérte Pauer János püspöktől nyugdíjazását, amikor főpásztora aranymiséjét tartotta. A jubileum aranyozott ezüst kely- hének Szent Imre zománcképét az ötvösművész a már említett piarista imakönyv illusztrációja nyomán készítette.

Orvosdoktor Gyula fiának leánya Janny Gizella, báró Sternegg Ferencné, aki idén nyolcvan éve hozta világra kedves kolleginán- kat, Máriát. Múlékony virágcsokor helyett ezen írásommal köszöntőm őt.

22