Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 25. (Budapest, 2007)
Magda LICHNER: Early Works by Gyula Kaesz: His Designs for the Parish Church of St. Nicolas at Muraszombat /Murska Sobota
KAESZ GYULA (1897-1967) KORAI MUNKÁI - TERVEK A MURASZOMBATI SZENT MIKLÓS-TEMPLOM SZÁMÁRA * ÖSSZEGZÉS Kaesz Gyula - építő iparművész, ahogyan önmagát nevezte - életének meghatározó helyszíne volt az Iparművészeti Múzeum és Iskola épülete. Itt tanult, majd tanított több mint három évtizeden át, tevékenyen részt vett főiskolai rangra emelésében. Kaesz 1967-ben bekövetkezett halála után Lukáts Kató - felesége s egyben alkotótársa - több esetben adott, majd hagyományozott dokumentumokat három intézménynek, az Ipar- művészeti Múzeum és az MTA Művészet- történeti Kutatóintézet Adattárának s gyűjtőkörének megfelelően gazdag rajz-, terv- és fotódokumentáció került az Építészeti Múzeum archívumába. A hagyatékban számos dokumentum a házaspárnak Kozma Lajoshoz fűződő barátságát őrzi. A két férfi feltehetően 1919-ben ismerte meg közelebbről egymást. Barátságuk csak szorosabbá vált, mikor Kaesz Gyula feleségül vette Lukáts Katót, és az ún. zsidótörvények, a magyar háborús politika ellenére töretlen maradt az idősebb pályatárs 1948-ban bekövetkezett haláláig. Játékos derűvel, de a kölcsönös tisztelet hangján szóltak egymáshoz még a legnehezebb években is. Együttműködésüknek erre a szakaszára világít rá A téma három archívum anyagának összehasonlítása, egy múzeumtörténeti forrás feldolgozás közben merült fel. Munkámban sokat segített Nagy Leventéné, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Adattárának munkatársa. Fehérvári Zoltán és Hajdú Virág művészettörténészek eligazítottak a Magyar Építészeti Múzeum archívumában, Cs. Piánk Ibolya pedig a Kaesz-hagyatéknak a Kulturális ÖrökségKozma barátjához írt két - 1941 októberében és 1942 januárjában keltezett - levele. Az első annak a dr. Podovszky Józsefnek, az Orsó utcában felépítendő villájáról szól, akinek korábban ő tervezte Retek utcai házát. A másik levélben Kaesz Gyula ekkoriban igen fontos - és sikeres - megrendelés-sorozatának egyik állomásával, a szarvasi Takarékbank terveivel, az attika és a tetőmegoldás viszonyával kapcsolatos szakmai tanácsokat írt le Kozma. Az 1926-ban, a Vállalkozók Lapja mellékleteként, Tér és Forma címmel induló építészeti folyóiratnak kezdettől munkatársai voltak mindketten. Kaesz később - 1935-től 1938-ig - az általa szerkesztett Bútor című lap hasábjain oszthatta meg a korszerű életstílushoz és a lakásokhoz alkalmazkodó bútorok létrehozása során szerzett tapasztalatait. Ebből az időből néhány munkája köz- gyűjteménybe került, sok magántulajdonban maradt meg. Pályájának kezdetéről viszont kevés tárgyat, enteriőrt, épületet ismerünk, de dokumentumok alapján tudjuk követni tervezői szemléletének alakulását. Kaesz Gyula az Iparművészeti Iskolában Györgyi Dénes építész növendékeként végvédelmi Hivatal Fotótárába került részéről tájékoztatott, hálás vagyok nekik. Az Iparművészeti Múzeum munkatársainak szóbeli közlései, emlékei inspiráltak Kaesz Gyula jelentőségének és hatásának felismerésében. Köszönöm Dr. Szabolcsi Hedvig, Kiss Éva, s nem utolsó sorban Zlinszkyné Dr. Stemegg Mária figyelmét és segítségét. 132
