Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 25. (Budapest, 2007)

Ildikó PANDÚR: The Role of Gyula Jungfer in Hungary's National Exhibition of 1885

Az Iparcsarnok-beli munkák egy részét a helyszínen, ideiglenes összeállításban egy másik fotón is megörökítette a „Kiállítás Fényképészeti Vállalata”. (Tagjai Kozmata Ferenc és Klösz György voltak. Ez a lappangó fotó jelenleg csak reprodukcióban ismert.) Az alkalmi műtárgyegyüttes közepén a műkovács-szobor látható, egyik oldalán kandeláber, a másikon asztalkára helyezett vázában vasvirág-csokor. Naturaliszti- kus, finom vasrózsáival egykorú írott beszámolók szerint Jungfer a külföldi látogatók körében is szép sikert aratott, s a műfaj ezt követően terjedt el német földön.

Önálló szereplése mellett csoportos kiállítóként gázlámpákat mutatott be a budapesti légszeszgyárak csoportjában, több magyarországi gázgyár külön pavilonban elhelyezett gyűjteményes kiállításán.

Az országos kiállítás épületei közt funkciója, létrejöttének körülményei révén is egyedülálló helyet foglalt el az ún. Királypavilon (a későbbi Gerbeaud-kioszk). A „főváros elsőrangú iparosai közös erővel építették fel és rendezték be” az uralkodó számára. Tervezője, Ybl Miklós több sikeres közös munkájukat (pl. Várkert-bazár, Operaház) követően minden bizonnyal személyesen kérte föl a megtisztelő feladatra Jungfer Gyulát, aki - az Iparcsarnok-beli munkáin uralkodó „reneszánsz styl” helyett - az udvari reprezentáció barokk stílusában készítette el a kaput és kandelábereket. A

belső berendezés egyes darabjait (csillárokat, gyertyatartókat, kandalló-szerelvényeket, ablakzárakat) is ő készítette.

Jungfer-munkák közvetett módon, ábrázolásokon is föltűntek a kiállítás területén, így a Székesfőváros pavilonjában kiállított, az ugyanebben az évben átadott Andrássy- (Sugár-) utat ábrázoló, Klösz-féle, kétszáz összefüggő felvételből álló „panoráma”- fotósorozat egyes darabjain.

Az 1885. évi kiállítási szereplés jelentős szakmai és közönségsikert hozott Jungfer Gyula számára. Vásárlói közt megtalálhatók voltak a hazai és külföldi társadalmi és művészeti elit - a „születési és pénzarisztokrácia” valamint a „művészvilág”- olyan ismert személyiségei, mint az angol trónörökös, Erzsébet királyné, báró Lipthay Béla, Ráth György és Vastagh György. A hivatalos jelentés a kiállító műlakatos cégek közt első helyen említi Jungfer Gyulát, mintaszerűként emlékezve meg kiállítási szerepléséről. A vas- és fémipari, valamint az építő ipari csoportban tanúsított kitűnő munkájáért díszoklevelet nyert, és a kiállítás zárását követően megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét. A következő évben pedig elnyerte a császári és királyi udvari műla- katos-címet, melyet utóbb cégpecsétjén is feltüntetett. Felívelő pályáján ezután egyre gyarapodó számban követték egymást az állami- és magánmegrendelések.

103