Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 24. (Budapest, 2006)

Lilla ERDEI T.: Chantilly-Laces in the Textile Collection of the Museum of Applied Arts

A Chantilly csipkét ruhák és ruha-kiegészítők díszítésére számos változatban használták. Ezt a felhasználásbeli és készítéstechnikai gazdagságot jól reprezentálják az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből bemutatásra kerülő darabok. A keskeny szélcsipkék főként a vállat szabadon hagyó, széles dekoltázs, a fodros ruhaujjak, a hatalmas szoknyák kis fodrai, a változatos formájú főkötők, a mantillák széleiként és a színes napernyők díszeként szolgáltak. [6. tábla] A szélcsipkék széles (20—70 cm közötti) változata volt a krinolincsipke, a hatalmas krinolin szoknyák olykor 1400 cm-es hosszúságot is elérő dísze, amiből gyűjteményünk egy összetartozó párt és két töredéket őriz. [7—8. tábla] A nyakkendők és sálak formáit egy keskeny és egy széles darab képviseli. [9. tábla] A zsebkendőknek csak a szélét díszítették ezzel a fajta csipkével, belsejüket eltérő színű anyaggal egészítették ki. [10. tábla] A sejtelmesen áttetsző kalapfálylak készülhettek teljes egészében kézi, gépi és vegyes technikával is. Mindegyik esetben a középső rész pöttyös tüllháló, körben keskenyebb-szélesebb sávban apró virág-, levélmintákkal, indákkal díszített. [11-12. tábla] A változatos formájú főkötőket egyetlen érdekes darab képviseli. E darab egy 300 cm hosszú csipkeszalagból lett összeállítva. A fejtető közepéről indulva az egyenes széleket és a két végét „U" alakban összevarrták. A két fordulópontot és a tarkórészt rácba szedték. Ehhez erősítették hozzá fodrosán, félkör alakban a gépi csipkét. [13. tábla] A három legyező a gyűjtemény pontosan meghatározott és legjobb állapotú tárgycsoportja. A teknőc küllőn bársonydobozban megmaradt legyező a brüsszeli királyi manufaktúra cégjelzésével van ellátva. [14. tábla] A másik két csipkelap Dr. Fettick Ottó meghatározása szerint a bayeux-i manufaktúrában készült. [15-16. tábla] A múzeumban található két hatalmas méretű vállkendő két teljesen különböző típust és származási helyet képviselt. [17-18. tábla] A két napernyőlap közül a kisebbik hagyományos nyolcas beosztású, virágfüzér mintájú. A nagyobbik egy igazi csipkekülönlegesség, melyen a virágfüzérek közt hét különböző típusú pillangó látható. Az elegáns kepp és kabátka fekete 'guipure de Puy' csipkéből készült, alsó szélükön és ujjaik végén kis virágtövet ábrázoló, kis kör alakú Chantilly típusú medálokkal. [21-22. tábla] A gyűjtemény egyik kiemelkedő darabja egy fehér stóla. [23. tábla] Szélén nagyon sűrű vászonveréssel készült rózsák, a középső részen és a sarkokba benyúló tüllcsipkére a Lille és Chantilly csipke stílusának és technikájának keveredése jellemző. Az Iparművészeti Múzeum Chantilly csipkegyűjteményének sokszínűségét, változatosságát mutatja, hogy műtárgyaiból akár egy teljes öltözetre való kollekció is összeállítható. Figyelemre méltó, hogy a Chantilly vertcsipke technikáján belül különböző stílusok és technikák is képviseltetve vannak egy gyűjteményegységen belül.