Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 24. (Budapest, 2006)

In Memoriam Ferenc Batári (1934-2005) (András Szilágyi)

Szívleljük meg tehát az üzenetet, s ne sza­porítsuk tovább a szót. Bár, ha idő engedné, ha nem e szomorú esemény késztetne a tartalmas életpálya szük­ségképp hézagos, töredékes áttekintésére - jó három héttel az isztambuli szállodaszobában bekövetkezett váratlan, hirtelen haláleset után -, szólnunk kellene egyéb munkákról, akár részletesen is. Azokról a rendhagyó felada­tokról, melyek nem a múzeum (a múzeumok) falain belül zajlottak, ám az avatott muzeológus felkészültsége, rátermettsége nélkül nem való­sulhattak volna meg. Elsősorban különböző nagyhírű műemléképületek termeinek, terem­sorainak történelmi rekonstrukciói tartoznak ide; egyebek között a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Egyetem kutató-könyvtára a régi Zene­akadémia épületében vagy a köztársasági elnö­ki rezidencia reprezentatív termeinek kialakí­tása, berendezése a budai Sándor-palotában. Ez utóbbi munka elismeréseként Batári Ferenc művészettörténész a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át 2002. augusztus 20-án. Végül hadd búcsúzzunk most, a kollégák nevében, s immár nagyon ,személyesen'Tőled, Feri! Köszönjük a több mint négy évtizeden át folyamatosan adott példát; a tehetség, az áll­hatatosság és a hűség példáját. Törekedni fogunk arra, hogy követni tudjuk. Szilágyi András

Next

/
Thumbnails
Contents