Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 24. (Budapest, 2006)

Melinda AL-RAVI-KŐVÁRI: Ein koptisches Textilfragment mit der Verkündigungsszene im Kunstgewerbemuseum Budapest und seine Stelle im Kreis der christologischen Zyklen

vom Guslav-Lübcke Museum der Stadt Hamm und dem Museum für Spätantike und Byzantinische Kunst, Staatliche Museen zu Berlin. Wiesbaden 1996, Kat. 206, S. 204-205. 47 Weitere Medaillons mit der Verkündigungsszene: das Medaillon aus Edfu in P. Lemerle, Un bois sculpté de l'Annonciation, Essais sur le monde byzantin, London 1980, S. 104; ein Bronzemedaillon in München in M. Vassilaki (Hrsg), Mother of God. Representations of the Virgin in Byzantine Art. Benaki Museum, Athen 2000, S. 269, Kat. 5. Das beidseitig verzierte Medaillon aus dem Mittelmeerraum enthält die Verkündigung und die Geburt (a. a. O.S. 290, Kat. 10.). 48 K Michalowski, Faras. Die Kathedrale aus dem Wüstensand, Zürich 1967, S. 126-127, Taf. 46. Hier ist auf dem, nach Michalowski aus dem 10. Jahrhundert stammenden Fresko der Anachoret Aaron als Betender mit einer Pilgerflasche dargestellt. Aaron ist hier mit seinen Pilgerattributen dargestellt: die Kürbisflasche mit Hals, eine am Baum aufgehängte Amphore, und der Kapuze. Zu Aarons Geschichte s. W. Budge, Miscellaneous Coptic Texts, Vol. V, Part 1, London 1977, S. CLI-CLVt. 49 A. Grabar, Ampoules de Terre Sainte. (Monza-Bobbio). Paris, 1958, No. 2, Taf. IV-V. 50 Weitere Bedeutungen und Literatur s. J. Engemann, a. a. O., S. 5-27. 51 Die zweizonige Darstellung war sehr beliebt in den Wandmalereien von Bawit. Dazu z. B. J. Clédat, Le monastère et la nécropole de Baouit, Vol. 1, MIFAO 12, Le Caire 1904; Vol. 2, MIFAO 39, Le Caire 1916; Ch. Ihm, Die Programme der christlichen Apsismalerei vom 4. Jh. bis zur Mitte des 8. Jhs. Wiesbaden 1960. Die zweizonige Apsismalereien kommen auch im Jeremias-Kloster von Saqqara oft vor, s. M. Rassart-Debergh, Quelques aspects de la peinture copte de Saqqara et ses antécédents. Acts of the 2nd Int. Congr. of Coptic Studies, Roma 1980. 52 K. Weitzmann, Loca Sancta and the Representational Arts of Palestine, DOP 28, 1974, S. 30-55. 53 E. Kitzinger, Reflections on the Feast Cycle in Byzantine Art. Cahiers Archéologiques 36, 1988, S. 51-73. 54 In: Antirrheticus 3, 36, P. Migne PG 100 col. 433. Die englische Übersetzung bei C. Mango, The Art of the Byzantine Empire 312-1453: Sources and Documents, Englewood Cliffs, New Jersey, 1986, S. 176; J. Engemann, a. a. O., S. 5-27. 55 London, Victoria and Albert Museum, Inv. Nr. 719; A. F. Kendrick, Catalogue of Textiles from Burying-Grounds in Egypt, Vol. Ill, Coptic Period, London 1922, Kat. 719, S. 40, Taf. XVI. KOPT TEXTILTOREDEK AZ ANGYALI ÜDVÖZLET JELENETÉVEL AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN - ÉS HELYE A KRISZTOLÓGIAI CIKLUSOK KÖRÉBEN ÖSS/Ki/.H.S Az angyali üdvözlet jelenete a krisztológiai és mariológiai ábrázolások egyik kedvelt része, amelyet a kopt és bizánci kultúrkörben a művészeti ágak legkülönfélébb területein, önmagában és egy ciklus részeként is láthatunk. A jelenet előfordul falképeken és mozaikokon - a templomok ikonográfiái programjába illeszkedve -, valamint textiltöredékeken (clavi, tabulae, orbiculi, stb.), zarándokampullák, karkötők, gyűrűk, gemmák, elefántcsont- és fafaragványok, továbbá kereszt-ereklyetartók díszeként. Mária és Krisztus életével nemcsak bibliai és apokrif iratok foglalkoznak, hanem gyakori téma homíliákban, enkomiumokban, levelekben, egyéb írásokban. Amíg az írásos források elsősorban az irodalmi tradíciók megértéséhez vezethetnek el, addig a tárgyi emlékanyag ikonográfiái vizsgálata az elbeszélő képi nyelv megértését segíti. A kopt kultúrkörben azonban nem maradtak fenn az ábrázolási típusokat taglaló primer források. Az angyali üdvözlet Lukács Evangéliumában (1.26-38.) ószövetségi üdvözlet-elbeszéléseken alapul (pl. Ábrahám, Mózes) és képi ikonográfiájában jelentős szerepet játszanak az apokrif iratok: Jákob protoevangéliuma, Máté-pseudoevangélium, Keresztelő Szent János élete, Ézsaiás mennybe ragadtatása, Mária születésének könyve stb., ahol megjelenik a vízmerítés a forrásból, a bíborfonás, Mária kétsége, az angyal és Mária beszéde. Az Iparművészeti Múzeum angyali üdvözletet (Gábriel arkangyal és Mária alakja növényi motívumok között, ornamentális szegélydísszel) ábrázoló kopt textiltöredékének ( 1. kép) valószínűsíthető eredeti helye egy ruha dísze {clavus egy darabja) lehetett. Legközelebbi párdarabja a freiburgi c/avws-töredék,