Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 21. (Budapest, 2002)

Györgyi NAGY: Textilmuster als Dekorationselemente an Flügelaltären des mittelalterlichen Ungarns

TEXTILMINTÁK A MAGYARORSZÁGI SZÁRNYASOLTÁROK DÍSZÍTÉSÉBEN ÖSSZEGZÉS A magyarországi gótikus szárnyasoltárokon különböző technikákkal - többnyire festve, vagy vésve - megjelenő textilminták több kutatási terület számára szolgálnak fontos adalékkal. A mustra azonossága bizonyítja és alátámasztja a stiláris kapcsolatokon alapuló műhelyösszefüggést. Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár XV. század végi itáliai vörös-arany miseruhájának mintája a XVI. századtól kezdve szerepel szárnyasoltáraink díszítésében. A táblaképek hátterében, a szekrényben és a predellafülkékben a krétaalapozásba vésték a mintát, majd aranyozták. A minta a fennmaradt emlékanyagban legkorábban az okolicsnói ferences templom 1500-1510 között készült egykori főoltárának ünnepi oldalán, a mozgatható szárnyak belső oldalán jelenik meg. A királyi alapítású templom magas rangú donátorainak - Mátyás király, Corvin János és Bakócz Tamás esztergomi érsek - egyike ajándékozhatta ezt a mintaadó bársonyt a ferenceseknek. Az Okolicsnói Mester és Lőcsei Pál alkalomszerű együttműködésének köszönhetően kerülhetett el a textilminta (vagy a sablon) Lőcsére. Pál mester műhelyében készült három oltáron, a szepesszombati Szent György-, a lőcsei Szent Jakab- és a malompataki Szent Margit-főoltárokon szerepel ez a mustra. Az erdélyi emlékanyagban a homoródbenei Szent Orsolya-oltáron, a segesvári műhely első alkotásán tűnik fel ez a minta, nem sokkal később, mint a Felvidéken. A vizsgált mustra már kora-reneszánsz felépítéssel együtt jelentkezik a szintén a segesvári műhelyben készült rádosi Szent János-oltáron. A csíkmenasági Mária-főoltár hasonló modern felépítése és a szekrény hátterében alkalmazott minta is igazolja az említett műhely közelségét. A kevéssé ismert nemesi oltármű minden bizonnyal a segesvári műhelyben vagy hatósugarában készült, amint azt a felépítése és a szekrény hátfalán megjelenő mustra alapján feltételezhetjük. A textilminta vagy sablon egy esetleges szepességi kapcsolat által is eljuthatott ebbe az erdélyi műhelybe. Az ELTE-BTK Művészettörténet Tanszékének PhD programjában készülő dolgozat részlete a jelen tanulmány.