Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 20. (Budapest, 2001)

Zsuzsa GONDA: Walter Crane's Visit to Budapest in the Context of Museums' Acquisitions

rő területeit reprezentálják. Két tájkép van közöttük: A sherwoodi erdő (1881) és A penpolli öböl (1897). Térey a tájképekkel feltehetően az Esterházy-gyűjteményben viszonylag gyengén, ám csak tájképekkel képviselt angol anyag folytonosságát akarta biztosítani. A másik két 1900-as szerzemény Crane iparművészeti tevékenységéhez kapcsolódik. 189l-es évszám olvasható azon az üvegablakterven, amelyen Krisztus látható, amint átnyújtja Péternek a pásztorbotot, mondván: „Legeltesd juhaimat" (Jn 21,15). A tervről Crane visszaemlékezéseiben nem esik szó, nem tudjuk, hogy hova szánta és megvalósult-e egyáltalán. Iskolatermek falai számára tervezett díszítések megnevezéssel került a leltárba Térey negyedik szerzeménye. Az évszakokat megtestesítő nőalakok által közrezárt mezőben falusi munkák jelenetei láthatók: szántás, vetés, kaszálás és aratás. Crane eszmerendszerében meghatározó szerepet játszott a művészet által történő nevelés gondolata. Iskola dekorálási tervei nem váltak valóra, évszakokat jelképező, hasonló nőalakok ábrázolását azonban más műfajban, így pl. csempén is felhasználta. Némi kitérővel, a Nemzeti Múzeumból került a Szépművészeti Múzeumba az 1900-as kiállítás egyik kiemelkedő darabja, az a mozaik terv, amely Frederic, Lord Leighton házában került kivitelezésre. A Royal Academy elnöke, 1877-ben bízta meg George Aitchison építészt, hogy bővítse műteremházát egy olyan résszel, amely alkalmas keleti kerámia-és csempegyűjteményének az elhelyezésére. Az ún. Arab Hall-ban az építész a kortársai körében csodálattal övezett 12. századi palermói palota (La Zisa) fogadótermét fogalmazta újra az angol körülményeknek megfelelően. A szigorú kötöttségek ellenére Crane igen eredeti, gazdag arabeszk mintát alkotott, a medalionok között burjánzó növényekkel, állatokkal. A budapesti terv fontosságát az is növeli, hogy tudomásunk szerint ez az egyetlen fennmaradt karton az Arab Hall dekorációjához. Az angol rajzok jelenleg a Grafikai Gyűjtemény legkisebb csoportját alkotják, s Crane budapesti kiállítása után több mint 100 évvel továbbra is elmondhatjuk, hogy 5 rajza révén mind kvalitás, mind mennyiség tekintetében Budapesten az angol művészek közül az ő munkássága van legméltóbban képviselve Térey következetes szerzeményezésének köszönhetően az Országos Képtár modem metszetanyaga látványosan gyarapodott, amelyet kiállítások sorozata tárt a látogatók elé. 1904ben egy 180 lapos összeállítás szenteltek a modem angol és amerikai grafikáknak. A kiállítók névsorában hiába keressük Walter Crane nevét. A modem angol grafikát az 1860-as években jelentkező ún. etching revival képviselőinek (Whistler és Seymour Hadén) és követőiknek (David Young Cameron, David Muirhead Bone, Frank William Brangwyn) a munkái szemléltették. A Crane által művelt alkalmazott grafika pedig nem illett bele ebbe a fejlődési sorba. Az 1900-as vásárlásokon kívül még négy, részben magyar vonatkozású Walter Crane fametszet került a Szépművészeti Múzeumba (az Új Idők címlapja Térey ajándékaként, Kovács János emléklapja, a Mihalik Józsefnek dedikált Biblia illusztráció és egy lap a L'Estampe originale albumból.)