Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 18. (Budapest, 1999)

Emese PÁSZTOR: Száz év múltán - ismét a "majc-kérdéshez"

PÁSZTOR EMESE SZÁZ ÉV MÚLTÁN - ISMÉT A "MAJC-KÉRDÉSHEZ" Minthogy e tanulmány érveit alátámasztó nagyszámú, többnyire a 17. századból származó, magyar nyelvű írott forrás idegen nyelvre történő fordítása a szöveget nehézkessé és nehezen áttekinthetővé tette volna, ezért a kötet szerkesztői úgy döntöttek, hogy e cikket - a periodika gyakorlatától eltérően - magyarul adják közre. A múlt század utolsó harmadában élénk és széles körű, a régi korok művelődéstörténetének legkiválóbb szaktekintélyeit megmozgató vita bontakozott ki hazánkban a zománc technika eredetével kapcsolatban, melynek során számos tudományos cikk látott napvilágot/ Témánk szempontjából a vitában résztvevő Rómer Flóris Ferenc azon állítása fontos, miszerint a régi magyar oklevelekben előforduló, de ismeretlen jelentésű majc kifejezést a zománc értelmű smaltum (lat.), émail (fr.), Schmeltz, Schmaltz (n.) szavak magyarban használatos szinonimájának tartja. Rómer véleménye további hozzászólások sorát indította el, melyek az ún. "majc-vitában" a majc jelentésének meghatározására tettek újabb és újabb kísérletet. A wű/c-témában felszólalók közül elsőként Czobor Bélát kell említenünk, aki a Tájékozó és Egyházművészeti Lap szerkesztőjeként, e folyóirat 1880. évi X. számában' "A zománcz kérdéshez" című cikkében kritikai megjegyzései mellett örömmel üdvözli a "zománc" kifejezés addig ismert legkorábbi, 1512-es említését, melyet Deák Farkas, a Magyar Történelmi Társulat 1880. október 7-iki választmányi ülésén szintén "A zománcz-kérdéshez" címmel tartott felolvasásában tett közzé/ majd így folytatja: "Itt eszünkbe jut, hogy dr. Rómer Flóris Ferenc egykor a régi oklevelekből kiböngészett "majez" szavat ajánlotta, az email (smaltum) kifejezésére, azonban most, Deák Farkas adata után, úgy látszik, hogy a zománcz név általánosabb volt, mint a majez, mert míg ez utóbbi egészen kihalt a forgalomból, addig a "zománcz" még ma is országszerte használatban van. Ebből azt következtethetjük, hogy a "majez" tájszólás gyanánt dívott valaha.'"' Czobor kritikai megjegyzéseire Deák Farkas a Századok hasábjain reagált "Zománcz és majez" című tárcájában, ahol a majc kifejezés helytelen értelmezésére hívja fel a figyelmet. Deák szavait idézve Czobor ugyanis "nem teljes határozottsággal - de úgy beszél, mintha a zománcz és majez (maitz, maytz) szavak egyértelműek volnának s mintha csak tetszésünktől függene, hogy az email kifejezésre egyiket vagy másikat használjuk." Deák egyértelműen megkülönbözteti a két kifejezést, a majezot részint a paszománt készítő, részint pedig a szíjgyártó mesterséghez kapcsolja, és Baróti Szabó Dávidot idézve: "Majtzok, majtzkantárnak drágább szerből készült szára," illetve "más valamely tartó szíj" meghatározását adja. Véleményét Gyöngyösi István Phoenix (1693) című költeményéből vett két idézettel támasztja alá: "A lovok nem visel együgyű fékeket / Hanem skofiomos majczból mívelteket", illetve "Kétszeres lodingot emelnek vállakon / A melyek