Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 18. (Budapest, 1999)

Emese PÁSZTOR: Száz év múltán - ismét a "majc-kérdéshez"

selyemből szőtt maicz szablya szíj, bogláros ..." Közli: Komáromy András. Történelmi Tár 1886 155. p. 37 A forrásokból a kardok, szablyák (de ugyanígy a nyergek, pajzsok, lószerszámok stb.) származására nézve pontos következtetést nem vonhatunk le, mert eredetüket nem jelölik következetesen. Nem ritka, hogy ugyanazon javakról különböző időben készült inventáriumok összevetésénél derül fény arra, hogy oszmán-török, azaz portai munkáról van szó. 38 Apor 1736 47. p. 39 Bethlen Miklós: Élete leírása magától. Kemény János és Bethlen Miklós müvei. A szöveget gondozta és a jegyzeteket készítette: V. Windisch Éva. Budapest, 1980 565. p. 40 Apor 1736 47. p. Az itt leírt lódingra való "selyem mayczot" találunk gróf Draskovics Jánosné gróf Thurzó Borbála 1651-ben kelt végrendeletében, melyen "vagyon örög arany boglár 24" Közli: Radvánszky 1986 ül. 320. p.; továbbá példaként említjük Bónis Ferencnek, 1665-ben, Füzér várában összeírt javai közt szereplő zöld posztóra varrott lódingot "kulcsostul s palackostul", melynek "hajból [barna színű selyemből] scofium aranyból ezüstből [készült] az maicza". Közli: Komáromy András. Történelmi Tár 1886 155. p.; Kemény János erdélyi fejedelem (uralkodása: 1661-1662) Aranyosmeggyesen, 1662-ben kelt inventáriurnában: "Egy ezüst, hosszú puskához való palaczk maiczostól kolcsostól." Közli: P. Szathmáry Károly. Történelmi Tár 1881 773. p. 41 Radvánszky 1986 I. 63. p. 42 Majc (Majez): A heavy figured silk fabric, usually woven with some cotton on the warp or the weft. Details of its patterning might be executed in gold and silver lamé. Majc was often used fui belts. Gervers, Veronika: The Influence of Ottoman Turkish Textiles and Costume in Eastern Europe with particular reference to Hungary. = History, Technology and Art Monograph 4. Royal Ontario Museum. Toronto, 1982 60. p. (Schulz Irénre hivatkozik, aki a pártaövről a következőket írja, forrásként Radvánszkyt említve: "Párta-öv eredetileg az, melyet valami keményebb szövetből pl. majcból állítanak ki." Schulz Irén: Női viselet a kuruc korban. Művelődéstörténeti Értekezések. 61. Budapest, 1912 46^47.

p.), majd Beke AntalBarabás Samu: I. Rákóczi György és a Porta. Budapest, 1888 (továbbiakban: Beke-Barabás 1888) című munkájában közzétett forrásra hivatkozva, a majc magyar forrásokban történő első említését - tévesen - 1636-ra teszi. Uo. 240-242.p. 43 Vö. 9. jegyzet 44 A XVn. század költői. Válogatás. Szerk.: Lator László. A Magyar Költészet Kincsestára 30. köt. Budapest, 1995 292. p. 45 Erdélyi magyar szótörténeti tár. VIII. köt. Főszerkesztő: Vámszer Márta. BudapestBukarest, 1996 46 Forrásadatok kék selyem majcos lószerszámra: Egy 1643-ban kelt névtelen összeírásban: "Vagyon egy klárisos ezüstös aranyas ezüstös aranyasfsic] kantárom kék mayezon, ezt én csináltattam." Közli: Radvánszky 1986 II. 287. p. Bethlen István Huszton, 1646. aug 27-én kelt végrendeletében Zólyomi Miklósra hagy: "Egy köves lóra való szerszámot, kinek az alja kék selyem majez;" Közli: Radvánszky 1986 IE. 289. p.; A Munkács várában 1683-ban összeírt Thököly javak közt: "Egy ezüst-aranyas, türkises kantár, farmatring, szügyellő; tengeri színű selyem-majczon, alaezon ezüst-aranyos szigyellő és fék" és vélhetően ugyanez az 1685-ös inventáriumban: "Más, kantáros lóra való, kék majezos, níhol ezüstbogiáros kantár, zabolástúl." Közli: Thaly 1873 145. ill. 218. p.; Lázár Ádámné, Dániel Anna 1757-ben, Nagyemyén kelt végrendeletében: "Egy ezüst kantár és szügyelő, kék selyem mojszxa varrva". Közli: Deák Farkas. Történelmi Tár 1878 958. p. 47 Forrásadatok fehér selyem majcos lószerszámra: II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem felesége, Bethlen Kata javainak 1675-ben kelt letárában: "Skófiumos fejér majtsra vont zománezos ezüst aranyos bogiáru fékagy szügyellöstől, fékszárastól". Közli: Jakab Elek. Századok 1883 793. p.; A Munkács várában 1683-ban összeírt Thököly javak közt "Kát rendbéli arany, rubintos szerszám, fék, szügyallőstűl arany, hasonló köves orrozójával; egyiknek fejér, ... fonállal szőtt majezcza." Közli: Thaly 1873 142. p. 48 Forrásadatok veres selyem, valamint veres és arany-ezüst majcos lószerszámra: Bónis Ferenc Füzér várában 1665-ben regisztrált javai közt: "Vagyon kantár szerszámom, igen mesterségesen, munkásán csinált, türkises, szügyellöstől, farmatringostul, veres selyem maiezra vont, zabolástúl, kantár szárastul, ..." Közli: Komáromy András. Történelmi Tár 1886 155. p.; II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem felesége Bethlen Kata javainak 1675-ben kelt letárában: "Egy