Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 18. (Budapest, 1999)

Emese PÁSZTOR: Száz év múltán - ismét a "majc-kérdéshez"

JEGYZETEK 1 Tekintettel arra, hogy a zománc csak érintőlegesen kapcsolódik cikkünk témájához, nem törekszünk a teljes szakirodalom ismertetésére. A vitában résztvevőket Deák Farkas A zománczkérdéshez című felszólalásában említi, ú. m. Ipolyi Arnold, Pulszky Ferenc, Henszlmann Imre, Rómer Flóris, Pulszky Károly és Hampel József. Századok 1880 656. p. A zománc-kérdés legfontosabb, 1883-ig megjelent szakirodalmát Ballagi Aladár által közzétett Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve c. munkájának szójegyzékében, a "Zománcz" címszó alatt közli. Archaeológiai Értesítő 1883 382-384. p. A "zománc szakirodalomban" való tájékozódásomhoz nyújtott segítségét Kiss Erikának, a MNM kurátorának köszönöm. 2 Tájékozó és Egyházművészeti Lap 1880 X. 307-317.p. 3 Az előadás szövege megjelent: Századok 1880 656-678. p. 4 Uo. 307-308. p. 5 Századok 1880 773-775. p. 6 Gyöngyösi István: Kemény János emlékezete. Porábúl meg-éledett Phoenix (1693). m. könyv. HI. rész. 80., 95. versszakok 7 Századok 1880 775. p. 8 Tájékozó és Egyházművészeti Lap 1881 I. számában. H. 29. p. 9 A forrásadat Nemes Komornyik István ingóinak 1597-ben kelt összeírásában szerepel: "egy ezwsth hanchar feyer chont az Nyele aranyazoth Zomanczos keth Twekys és három Iwegh wagyon bele foghlalwa: egy reghy módra való maycz eoth wsth boghlarral aranyazoth lancz nekwl; mas reghy módra chynalth maycz kylentz boglárral, weoreos Barson az allya; egy gyeonghe maycz tyzenoth Aranyazoth boghlarral, fekete bársony az allya" Győri Történelmi és Régészeti füzetek. I. köt. 58. p. (A fenti forrást 1899-ben a Győri káptalan országos levéltárának más iratával együtt közli: Sörös P. Történelmi Tár 1899 323-324. p.) 10 Vö. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Budapest, 1970. Szerkesztette: Benkö Lóránd. Majc 1435: "tertiam super mayach habentem" (mely az általunk ismert legkorábbi említés!), "Ismeretlen eredetű. A két szótagú változatok minden bizonnyal eredetibbek az egy szó tagúaknái".; jelentése a népnyelvben: Uj magyar táj szó tár. Főszerkesztő: Lőrinczy Éva. Budapest, 1992. Majc: 1. széles pánt a szoknya ill. alsószoknya derékrészén a ráncok összefogására. 2. a szoknya, kötény, gatya le varrott felső szegélye, korca.; Erdélyi magyar szótörténeti tár .VhT. köt. Főszerkesztő: Vámszer Márta. Budapest-Bukarest, 1996. Majc. l."(arany/ezüst szálakkal szőtt) drága szalag., l.majcöv., l.majcbóX való".; továbbá vö. a "mo/'c-felkötő, majcheveder, wa/c-kantárocska, majcos: (díszes) szalagból készült., majcö\, majc-szí}, majcú és mq/overés" címszavak alatt közölt további forrásadatokkal. 11 Szamota \st\&n-Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár. Régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szók gyűjteménye. Budapest, 1902-1906 607.p. (továbbiakban: SzamotaZolnai 1902-1906) 12 Kresznerics Ferenc: Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal. Buda, 1831-1832. 13 Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. Szerkesztették: Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond. Budapest, 1890., 1891.,1893. 14 Új teljes magyar és német szótár. Magyarnémet rész. Hatodik kiadás. Szerkesztette: Ballagi Mór. Budapest, 1890. " Szamota-Zolnai 1902-1906 607. p. 16 Példák a cingulum jelentésre, 1448: "Quatuor Cingulij in wlgo Maioch"; 1458: "Vnum Cingulum de Maycz textum cum auro argento ordinatum rubei coloris."; 1470: Très cingulos wlgariter Maycz."; Közli: Szamota-Zolnai 1902 607. p. 17 Példák a balteus jelentésre, 1458: "Vnum Baltheum de argento super Maycz viro aptum." 18 Uo. 19 Uo. 20 Nagy Géza-Nemes Mihály: A magyar viselet története. Budapest, 1900 162-163. p. (Továbbiakban: Nagy-Nemes 1900). Nagy Géza vélhetően Radvánszkytól vette át a pártaöv meghatározást. Radvánszky 1896-ban ezt írja többek között a pártaövről: "...párta öv alatt az oly öveket értették, melyek szőr vagy selyemzsinórnál keményebb gyártmányból készültek, például vont ezüst-, vont arany- és majczból, esetleg ércből és a férfiak, valamint a nők által derékra szorítva viseltetett." Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVTJ. században. I-m. Budapest, I. 1879, II-m. 1896 [reprint