Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)
SZILÁGYI András: Adalék Nádasdy Ferenc (1623-1671) műkincseinek utóéletéhez
kább abban bízhatunk talán, hogy az egyik darab - a kanál - vésett monogramos címerének azonosítása terén a lengyel heraldika 16. századi történetével foglalkozó további kutatások előbb-utóbb valamiféle „kézzelfogható" eredményt fognak hozni. Ezt az eredményt elsősorban a Báthory István-kori krakkói források újabb, módszeres feldolgozásától remélhetjük. 24 A fentiekben hangsúlyoztuk, s az idézett példák is mutatták, hogy az 1670. évi Nádasdy-inventárium tételei feltűnően szűkszavúak; a tárgyak lakonikus megnevezését még véletlenül sem egészíti ki egy-egy jelző, vagy valamiféle pontosító, az olvasatot világossá, egyértelművé tevő kiegészítés. Voltaképp nem jelent kivételt ez alól a leltár alábbi tétele sem, amely az ugyancsak nagyszámú ékszeranyag egyik darabjáról tesz említést, a következőképp: ,y4m goldener Ring sambt ainen Kettel, darauf Jesus, Maria, Joseph" P Mégis, e közlés kitüntetett jelentőségű, önmagában is. Különösen azzá válik, ha összefüggésbe hozzuk az 1725. évi fraknói leltár alábbi leírásával: „... három rendű vékony arany lánczon függő gyürü forma karikácska"P Ez utóbbi esetben az Esterházy gyűjtemény egy, máig fennmaradt darabjáról, annak - eddig úgy véltük - legkorábbi írásos említéséről van szó. A magyar nyelvű idézett leírás ugyanis, a kutatás egybehangzó és meggyőző megállapítása szerint, a többször publikált Esterházy-ékszerek egyikére, az úgynevezett bilincs formájú láncos gyűrűre vonatkozik. 27 (9-12. kép) E műtárgy kétségkívül a gyűjtemény legjellegzetesebb, egyben legtalányosabb alkotásai közé tartozik. Elsősorban sajátos típusa, formája - az amulett-ékszerek különleges variánsa - minősíti így. Nem kevésbé figyelemre méltó az a két, lengyel nyelvű, zománcozott felirat, amely a nyitott abroncs-karika belső, illetve külső ívén tűnik fel: „JESUS MARIA JOZEH", illetve „IAM IEST NIE WOLNICZA". Az előbbi felirat az esetleges kételyeket, meggyőződésünk szerint, végképp eloszlatja: e kétségkívül unikálisnak tekinthető műtárgy csakugyan azonos lehet azzal a láncos arany gyűrűvel - „goldener Ring sambt ainen Kettel ..." -, amelyről a Nádasdy-inventárium fent idézett tétele említést tett. Ami az utóbbi, négyszavas feliratot illeti, annak szó szerinti, pontos fordítását az eddigi szakirodalom is közölte: „Rabszolgád vagyok". 28 Ha azonban ehhez hozzátesszük, hogy itt egy lengyelre fordított, a 16. századi szóhasználatot követő zsoltáridézet áll előttünk, s ennek szövegkörnyezetét is tekintetbe vesszük, akkor a „verbális közlés" értelmezhetővé válik, s ily módon az ékszer eredeti rendeltetésével kapcsolatos, máig vitatott kérdésre is választ találunk. A négyszavas felirat valódi jelentése ugyanis nyomban feltárul, s a két felirat közti tartalmi összefüggés is világosan „kitapintható" lesz, ha felidézzük a Hálaénekként ismert 115. Zsoltár megfelelő, vonatkozó passzusait: PSALM. 115.3. Körülvettek a halál kötelékei s az alvilág csapdái, elmerültem a nyomorban és a félelemben. (Circumdederunt me dolores mortis, pericula inferni invenerunt me, tribulationem et dolorem inveni.) 4. Akkor segítségül hívtam az Úr nevét, „0 Uram, mentsd meg lelkemet!" (Et Nomen Domini invocavi. O Domine, libera animam meam!) 6. Nyomorult voltam és az Úr szabadulást hozott. (Humiliatus eram et Dominus liberavit me.) 9. Újra az Úr színe előtt járhatok, az élők földjén, (placebo Domino ... in regioné vivorum) 14. Amit az Úrnak ígértem, feláldozom, egész népének színe előtt. (Vota mea Domino reddam coram omni populo eius.) 16. Uram, a te szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálódnak fia. Te oldottad meg bilincseimet. (O Domine, quia ego servus tuus, ego servus tuus et filius ancillae tuae. Disrupisti [dissolvisti] vincula mea.) 17. Dicsőítő áldozatot mutatok be Neked, segítségül hívom az Úr nevét. (Tibi sacrificabo hostiam laudis, et in nomine Domini invocabo.)
