Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)
Kiállítások, események 1995-96
szervezett. Ennek keretében Keszthelyi Katalin, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatója nyitotta meg október 19-én az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott XX. századi magyar keramikusok című kiállítást. A rendezők, Ballá Gabriella és Csenkey Éva feladata a történeti előzmények bemutatása volt. Torday Aliz már évek óta rendezi a kortárs magyar textilművészet jeles alkotóinak életművét bemutató kiállítások sorát. Ebben az esztendőben Perczel Erzsébet emlékkiállítása következett. 1995. november 10. és december 31. között láthatták az érdeklődők. Egy születő múzeum, a Kecskeméten hamarosan megnyíló Kortárs Nemzetközi Kerámia Múzeum közel 2500 műtárgyat számláló anyagából Csenkey Éva az Iparművészeti Múzeum munkatársa és Probstner János, a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió vezetője 300 darabot válogatott ki, hogy december 13-ától 1996. március 17-éig a budapesti közönség elé kerülhessenek. A Múzeumalapítás című kiállítás megnyitóján Hans Beck úr, az Európai Unió Magyarországi Delegációjának vezetője, és dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke mondott beszédet, melyet a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneiskola koncertje követett. A katalógus a Kerámia Stúdió gondozásában magyar-angol nyelven jelent meg. Dr. Lovag Zsuzsa, Hans Beck és dr. Balogh László egyegy rövid tanulmányban fejti ki állásfoglalását a kerámia stúdió saját múzeumának szükségességéről, Csenkey Éva: Museion a múzeumban című tanulmánya a stúdió eddigi működéséről, annak nemzetközi jelentőségéről ad áttekintést. 34 kiállító művész egy-egy alkotásának csaknem egészoldalas színes fotója után a stúdió vezetője, Probstner János foglalja össze röviden működésük történetét, végül kronologikus táblázat segíti áttekinteni az elmúlt húsz év eseményeit. A magyar kultúra külföldi bemutatásának és megismertetésének kiemelkedő jelentőségű eseménye volt az a rendezvénysorozat, amelynek Japán több nagyvárosa adott otthont 1995. szeptember 5. és 1996. június 16. között. A budapesti Japán Nagykövetség - Mr. és Mrs. Tsutsumi - kezdeményezésére és pártfogásával a meghívó múzeumok és a Japan Art and Culture Association jelentős szervezőmunkát és minden anyagi áldozatot vállaltak. E kulturális eseménysorozattal Magyarország millecentenáriumáról emlékeztek meg. A megtisztelő felkérést a kyoto-i szakmai házigazdák által körvonalazott feladatnak megfelelően, a budapesti Iparművészeti Múzeum megosztotta a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumával, a pécsi Janus Pannonius Múzeummal és a Kecskeméti Képtárral. 1995. szeptember 5-én nyílt meg Kyotoban, a japán császárok egykori székvárosában, a Modern Művészetek Nemzeti Múzeumában a „Panoráma: Építészet és iparművészet Magyarországon, 1896—1916" című nagyszabású kiállítás. 1996-ban még további három helyen láthatták tízezrek; Tokióban, a császári kertek bejáratánál álló Modern Művészetek Nemzeti Múzeumában január 5-én volt az ünnepélyes megnyitó, az Aichi megyei Kerámia Múzeumban április 2-án, majd Sapporóban, a tízéves évfordulóját így ünneplő Kortárs Művészeti Múzeumban május 12-én. A japán és a magyar múzeumok munkatársainak - Shinji Kohmoto, Csenkey Éva, Hadik András, Kovács Orsolya és Simon Magdolna - gyors és hatékony együttműködésével huszonegy hazai köz- és magángyűjteményből összeválogatott, közel négyszáz műtárgy jelenítette meg a századforduló dinamikusan fejlődő időszakának fő tendenciáit. A meghatározó épületek eredeti tervrajzai, kortárs ábrázolásai, a velük szorosan összefüggő iparművészeti anyaggal együtt tematikus - kronologikus csoportosításban jelentek meg. A technikailag kifogástalan, esztétikai részletfinomságokban gazdag rendezés, a tágas terek és nem utolsósorban a tárgyakat körülölelő, életnagyságúra nagyított archív fotók tették valóban körkép-szerűvé, illúziókeltővé a kiállítást. A japán és angol nyelvű tanulmányokat, információkat és minden tárgyat a kiállítási sorrendben színes felvétellel közlő katalógus tízezer példányban készült, és sikeresnek bizonyult.