Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

HORVÁTH Hilda: Ráth György (1829-1905) főigazgató az Iparművészeti Társulat élén

HORVÁTH HILDA RÁTH GYÖRGY AZ IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT ÉLÉN In memóriám Mikes Ildikó Az Iparművészeti Múzeum szoros kapcsolatban állt számos szervezettel, egyesülettel, ezek között első helyen állt a Magyar Iparművészeti Társulat. Közös céljuk a közízlés és az iparművészet, a különféle mívességek színvonalának emelése volt. Kiállításokkal, pályázatokkal, díjakkal, megrendelésekkel igyekeztek a modern magyar iparművészet ügyét szolgálni. Ráth György mindenekelőtt arra törekedett, hogy iparművészetünk iránt az egész társadalomban igényt támasszon. Tisztában volt vele, hogy megrendelőt, piacot kell keresni a hazai műipar termékeinek. Ezirányú tevékenységét különösen a Társulaton keresztül bontakoztatta ki.

1 Az alapítást követő évben, 1886-ban a Illik, azaz bőr-, papír- és szövőipari szakosztály elnöke és előadója.

2 1887-ben választmányi taggá választják,

3 1888-tól második alelnök,

4 egy év múlva első alelnök és végrehajtó bizottsági elnök.

5 Ekkortájt különösen a III-ik szakosztályhoz tartozó iparágak fellendítéséért, hazai meghonosításáért dolgozott. 1885-86-ban a III-ik szakosztály kezdeményezte, hogy a könyvkötésekhez szükséges rajzok és lemezek itthon készüljenek, s elevenítsék fel a nemzeti elemeket.

6 Ráth aktív szerepet játszott a különféle pályázatok kiírásában, elbírálásában. Elnöke volt a díszkötésekre kiírt pályamunkák bíráló bizottságának,

7 továbbá a Monarchia írásban és Képben díszkötésére kiírt, többször eredménytelenül végződő pályázat zsűrijének.

8 Javaslatait, észrevételeit több ízben a választmány is magáévá tette. A Társulatban igyekezett megismertetni a hazai iparosokat, mestereket: 1887ben bemutatta a besztercebányai műposztógyárban készült nyomtatott szőnyegmintákat s rajzokat, melyeket Nagy Lázár készített,

9 kiemelve az iparművészeti tervezés fontosságát. Jaiser Gyula szobrász, bőrmetsző tevékenységét is nagyra értékelte, meghonosítani szándékozván a bőrmetszést,

10 azonkívül például az egyházi szövetek itthoni készítését. 1894-ben a Társulat elnökévé választották meg,

12 ettől kezdve ténykedése átfogta a Társulat egész tevékenységét, elnökölt az üléseken, különböző fórumokon képviselte a Társulat érdekeit, minisztériumi s egyéb támogatásokat szerzett, szerződéseket kötött. Vezetésével igyekeztek munkát, megrendeléseket adni a hazai művészeknek, pályázatokat írtak ki a számukra, különösen iparművészeti tervek készítésére. 1896-ban a millenniumi kiállítás alkalmából a Társulat önálló csoportban állított ki, melynek minden egyes darabja eredeti tervrajz alapján született, ez volt az első momentum, amikor tervező és kivitelező személye határozottan elkülönült egymástól.

13 A Társulathoz forduló iparosoknak múipari tervrajzokat készítettek neves mesterekkel. Akiknek szükségük volt rá, kölcsönt vehettek fel újításaik, beruházásaik megvalósítására. (Pl.: 1898-ban Beck Ö. Fülöp.) Ráth újítása volt, hogy a segélyt érdemlő iparosoknak ne készpénzt adjanak, hanem megrendelésekkel lássák el őket, ily módon nyújtva számukra művészi támogatást.

14 A hazai ipar pártolása érdekében Ráth kész volt részt venni a kereskedelmi miniszter nagyszabású