Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

LOVAY Zsuzsanna: Thék Endre szerepe a budai királyi palota Szent István tennének berendezésében

JEGYZETEK 1. A kérdéskörrel foglalkozó szakirodalomnak részint átfogó elméleti, részint bútortörténeti munkái közül mindenekelőtt az alábbiakat hasznosítottuk a téma feldolgozása során: - Horváth Vera: Az iparművészet kérdése Magyarországon a XIX. század végén, in: Iparművészeti Múzeum Évkönyvei VI., 1963 65-72. pp. - Georg Himmelheber: Klassizismus, Historismus, Jugendstil, in: Die Kunst des deutschen Möbels. Hrg. Heinrich Kreisel, III.Bd. München, 1973 - Barbara Mündt: Historismus. Kunsthandwerk und Industrie im Zeitalter der Weltausstellungen, Berlin 1973 - Barbara Mündt: Historismus. Kunstgewerbe zwischen Biedermeier und Jugendstil. München, 1981 - Magyar Művészet 1890-1919. Szerk. Németh Lajos, I. köt., Budapest, 1981 - W. Götz: Historismus-Phasen. Möglichkeiten und Motivationen, in: Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte 38,1985,S.

151-175. - Georg Himmelheber: Deutsche Möbel vorlagen 1800-1900. Ein Bilderlexikon der gedruckten Entwürfe und Vorlagen im deutschen Sprachgebiet. München, 1988 - Historizmus művészete Magyarországon. Művészettörténeti tanulmányok. Budapest, 1993 - Szabolcsi Hedvig: Az iparművészeti historizmus kezdetei Magyarországon, in: Ars Hungarica 1994/1., 101-110. pp. 2. Az átépítésekről részletes leírásokat ld. többek közt Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest, 1956. 99-113. pp.; Czagány István: A Budavári Palota és a Szent György téri épületek. Budapest, 1966. 43-45. pp., 60-76. pp. 3. Hauszmann A.: A királyi vár belső kiképzése és iparművészeti felszerelése. = Magyar Iparművészet 1903. (ezután: Hauszmann 1903) 177. p. 4. Hauszmann A.: A magyar iparművészet főpróbája. - Magyar Iparművészet 1900. (ezután: Hauszmann 1900) 105. p. 5. Hauszmann 1903. 177. p. 6. Hauszmann A.: Néhány szó a modem építészetről. = A Magyar Mérnök és Építész Egylet Értesítője 1908, 101-105. pp. 7. A népművészet felfedezése. Tanulmányok a népművészetről és iparművészetről (1875-1899). Bevezette és válogatta: Kresz Mária, szerkesztette: Szabolcsi Hedvig. Budapest, 1973. Hedvig Szabolcsi: Kunstgewerbe-Bewegungen, in: Die ungarische Kunstgeschichte und die Wiener Schule 1846-1930. Katalog der Austeilung, veranstaltet im Collegium Hungaricum, Wien, 1983. S. 42-50. 8. Hauszmann 1900. 108. p. 9. Thék Endre (1842-1919) iparművész, műbútorasztalos. Budapesten, Bécsben és Párizsban dolgozott. A történeti bútorstílusok kitűnő ismerője, elsősorban francia és angol mintákat elevenített fel. 1867 óta Pesten dolgozott, majd 1872-ben saját műhelyet, később gyárat alapított. Elsősorban jeles építészek által tervezett reprezentatív épületek berendezésénél működött közre - Kúria, Operaház, Parlament, Tőzsdepalota. A századfordulón, alkalmazkodva a kor ízléséhez, szecessziós bútorokat kivitelezett, közöttük kiemelkedő helyet foglal el a kortárs szakmai körökben nagy vitát kiváltott - RipplRónai József által tervezett és Thék Endre által kivitelezett -, gr. Andrássy Tivadar megrendelésére készült ebédlőberendezés. 10. Czagány István: A Palota interjeurjei az 1890-1905. évi átépítés után. in: A Budavári Palota és a Szent György téri épületek. Budapest, 1966. 101-112. pp. ILA tapéta egy mintadarabját az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye őrzi, ltsz.: 75. 35. Közölve: Historizmus és eklektika. Az európai iparművészet stíluskorszakai. Kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből. A katalógust szerkesztette Vadas József - Vadászi Erzsébet. Budapest, 1992. (ezután: Kat. 1992) K. Nr.: 135. - Tompos Lilla tárgyleírása. 12. Szana Tamás: A Szent István-terem királyképei Roskovics Ignácztól. = Vasárnapi Újság 1900. 47. évf. 16. sz. 245-246. pp. 13. Hauszmann 1900. 105. p. 14. Hauszmann 1900. 108. p. 15. „A maga idejében valóban páratlan szépségű, neoromán stílusú terem-architektúrát külföldön a berlini Dr. Georg Malkowsky, itthon pedig saját maga [Hauszmann] ismertette. Ez a jelentős nemzetközi visszhangot kiváltott szereplése azt bizonyítja, hogy mint bútortervező ugyanazt a színvonalat képviselte, amit építőművészetében elért." Czagány István: Hauszmann Alajos művészetének stílusváltozásai. - Művészettörténeti Értesítő XXVII. évf. 1978. 4. sz. 240. p. (ezután: Czagány 1978) 16. Hauszmann Alajos (1847-1926) önéletírása. Közölve: Lapis Angularis. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Budapest, 1995. (ezután: Hauszmann, Önéletírás) 41. p. 17. Hauszmann 1903. 178 p. 18. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött karosszék - ltsz.: 53.1821. - közölve: Kat. 1992 K. Nr. : 65 - Kiss Éva tárgyleírása. 19. Hauszmann, Önéletírás. 40. p. 20. N. N.: Hauszmann Alajos. = Vasárnapi Újság. 50. évf. 1903. 585. p. 21. Czagány 1978 241. p.