Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)

LOVAY Zsuzsanna: Thék Endre szerepe a budai királyi palota Szent István tennének berendezésében

taátépítésének folytatására. Az Ybl által készített terveket Hauszmann erősen átdolgozta.

2 A vár berendezésének hauszmanni koncepciója - történelmünk nagy kiemelt korszakainak megörökítése; „... emlékszerű alakban kívántuk kifejezésre juttatni az Árpádok [Szent István terem - román], a Hunyadiak [Hunyadi Mátyás király terem - reneszánsz] és a Habsburgok [Mária Terézia királynő terem - barokk] korszakát, mely célból a palota egyes gócpontjaiban korhű kiképzésű termeket alkottunk."

3 Ez az indokolás a dogmatikus historizmus teóriájára támaszkodik. Hauszmann is tudatosan választott a történeti stíluskorszakok formái között. Egy királyi várnak mindig a teljes országot kellett reprezentálnia, ily módon a történelmi termek voltak hivatottak a dicső múlttal való kontinuitást kifejezni. A magyar múlthoz való kapcsolódása reprezentációs célú és szimbolikus értelmű. A „román stílusban" kialakított Szent István terem szinte „múzeumi" szerepet töltött be; nem használatra készült, hanem a történelmi folyamatosság igazolásául, a magyar államiság képzetét volt hivatott kifejezni. Hauszmann szerint „... a részletek kifejlesztésében azonban bizonyos szabadságot engedtünk meg magunknak, mert nem a szigorú és megmerevedett román alakot választottuk - hanem helyt adtunk itt is a magyar ornamentikának, miáltal a magyaros jelleg kifejezésre jutott"

4

. A nemzeti jelleg hangsúlyozását így látja: „beleszőttük a magyar ornamentikát és azon törekedtünk, hogy nemzeti jellegünket a művészi és a műipari berendezésnél lehetőleg érvényesítsük"

5

. De Hauszmann elképzeléseiben a nemzeti stílust nem a népi ornamentika motívumainak összegzése jelentette. Szerinte „...a népies fogalom nem is fedezi mindenkor azt, amit nemzeti alatt értünk... nemzeti az, ami történelmileg igazolva van, amit a tradíció reánk hagyott. Ezért a művészetben is a hazai talajból, a történelemből kell meríteni"

6

. A nemzeti művészet körüli vitában (Pulszky Károly, Pasteiner Gyula, Radisics Jenő, Ipolyi Arnold és mások)

7 Hauszmann valahol Huszka, Pasteiner és Pulszky között egy köztes álláspontot képviselt, amikor a népi és az általa választott historikus ötvözése jelentette számára a nemzetit. Ez Hauszmann sajátos eklektikája. Hauszmann terveinek kivitelezésére koncepciójából következve - hazai kivitelezőt keresett. Erről így ír: „A tervező legfőbb gondjai közé tartozik, hogy ki fogja tervét végrehajtani... kik lesznek azok az iparosok, akik megértik eszméjét... belemélyedve annak lényegébe, örömmel és szeretettel végzik a reájuk bízott részt"

8

. Az asztalos műipar hazai színvonalát tekintve szinte adva volt, hogy az akkor már Franciaországot megjárt, jónevű bútorgyárosra, Thék Endrére essen a választás. Bizonyosra vehető Thék Endre és Hauszmann Alajos közös enteriőr-tervezői tevékenysége, folyamatos együttműködése. A koncepció kétségtelenül Hauszmanné, ám a bútorok megfogalmazása, részleteinek kidolgozása közvetlen munkatársának - Györgyi Géza építésznek és Thék Endrének köszönhető. Thék elsősorban asztalos, érthető, hogy tervezőépítészek és iparművészek terveit a gyakorlat felől közelítve alakította ki a bútorformákat, az enteriőr elemeit

9

. A párizsi világkiállítás előtt 1899-ben Karácsonyi kiállítást rendezett az Iparművészeti Társulat az Iparművészeti Múzeumban, amelyen bemutatták az év iparművészeti termékeit. A díjazott tárgyak nagy része képviselte Magyarországot az 1900. évi világkiállításon. A Szent István-terem berendezését Thék Endre gyárában mutatják be, mivel a terem falburkolatait, bútorait az ekkor már 200 alkalmazottat foglalkoztató Üllői úti Thék bútorgyárban kivitelezték. Tervezője, Hauszmann Alajos a Szent István korabeli román építészeti stílusban alkotta meg az enteriőrt, faoszlopokra támasztott kazettás famennyezettel, intarziás parketta padlózattal

10

. A falak felső szakaszát bizantinizáló díszítmények közé szőtt magyar korona motívumos selyembrokát tapéta töltötte ki. Az aranybrokát szövet a Haas-féle aranyosmaróti gyárban készült, ahová külön erre a feladatra milánói munkásokat hozattak

11

.