Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 16. (Budapest, 1997)
PANDUR Ildikó: Alexandre Charpentier művei és a budapesti Iparművészeti Múzeum
médailleurök" mellett népszerű festők, szobrászok stb. (pl. Jules Chéret, Jules Brateau, René Lalique) találhatók. 7 Numizmatikai társaságok , új folyóiratok alakultak. 8 Az érmeket, plaketteket széles körben, változatos módon alkalmazták, pl. az Iparművészeti Múzeum bőr asztali ellenzőjét hat darab befoglalt francia plakett díszíti (2. kép). Ezek egyike Oscar Roty népszerű házassági emlékmedálja, melynek azsúrzománcos kerettel ellátott példányát nyakba függesztve viselhették. 9 A plakettdíszítés bútorokon is előfordul. A „modern" stílus jegyében egységes, harmonikus lakásberendezések tervezése során a művészek figyelmet fordítottak az apróbb részletekre (pl. ajtózár, bútorveret mintázatára) is. Az 1900. évi párizsi világkiállításról Radisics Jenő - egyéb szempontok mellett -, elsősorban a „lakásberendezés körébe vágó cikkek" 10 közül válogatott. A dr. Wlassics Gyula vezette Vallás-és Közoktatási Minisztériumtól „modern műipari tárgyak" megvételére kiutalt összegből - és 15 darab erejéig dr. Majovszky Pál minisztériumi titkár nagylelkűségének köszönhetően, az ő ajándékaként - 47 darab érmet és plakettet vásárolt Párizsban. (Ezek a kizárólag francia művek a 128 tételnyi teljes vásárlás közel harmadát tették ki). A hazai művészek számára példaadó mintaképnek szánt alkotások közül nyolc darab volt Alexandre Charpentier munkája, akinek a párizsi világkiállítás szobrászati zsűrije Grand Prix-t, a francia kormány pedig becsületrendet adományozott." Alexandre-Louis-Marie Charpentier (Párizs, 1856. június 10.-Neuilly-sur-Seine Hauts de-Seine, 1909 március 4.) akit kortársai szobrászként emlegettek, nem annyira nagyméretű szobrainak, inkább nagyszámú plakettjének köszönhette hírnevét. Ezek mellett munkássága az iparművészet szinte valamenynyi területére kiterjedt. Pályája elején ékszerész-műhelyben vésnök-inasként dolgozott. Félix Aubert-rel közösen tervezett fürdőszobai (Salle de bain) csempe-faldekorációját a Sarreguemines cég kivitelezte. 12 Az 1900. évi párizsi világkiállításon - egyebek mellett - ebédlőberendezést mutatott be. 13 Részt vett - Jules Chéret-vel, Félix Bracquemond-nal, Albert Besnard-ral együttműködve -, az eviani La Sapiniére-villa, Henri Sauvage-zsal a nancy-i Villa Majorelle díszítő munkálataiban. 14 Bútorokon, ajtókon, órán 15 , ékszeren, kártyadoboz fedelén stb. előszeretettel alkalmazta plakettjeit díszítőelemként. Domborított bőrmunkákat (pl. cigarettadoboz, palack, stb.) 16 is készített. A műkedvelő hegedűs Charpentier kedvelt témája volt a zene. A téma nemcsak ilyen vonatkozású tárgyain, pl. balerinák kartáncával díszített hegedűjén 17 vagy a Vitta báró számára tervezett ébenfa zongorán 18 , de ajtógombon és záron, játékdoboz fedelén, ékszeren stb. is vissza-visszatérő motívummá vált. A művész saját zeneszobájába nemcsak a zeneszekrényt és kottaállványt 19 , de az ajtóvereteket is megtervezte. Feltehetően ezek közé tartozott a Zene és Ének címet viselő, ajtózárakat díszítő plakett-pár (3. kép) 20 , melyeket a művész, a Festészet és Szobrászat című, későbbi, de hasonló darabokkal (4. kép) 21 együtt mutatott be az Iparművészeti Múzeum 1898- ban rendezett Modern művészet c. nemzetközi kiállításán. Valamennyi darabot, ahogy Charpentier legtöbb ajtódíszét (ajtógombot, -zárat, -lemezt) a Maison Fontaine kivitelezte. „La musique" címet viselte Charpentier hárfázó nőt ábrázoló, egykor az Iparművészeti Múzeumban volt, elveszett arany melltűje 22 . Az ékszert Jules Chéret balra néző női profilt ábrázoló, „mosoly" („le sourire") c. melltűjével 23 (5. kép) együtt vásárolta meg a múzeum 1899-ben. A hasonló kompozíció és a téma alapján valószínűsíthető, hogy az elveszett Charpentier-ékszer ábrázolása megegyezik „La Harpe" (6. kép) és „Le Chant" (7. kép) címet viselő, párban említett darabjai közül az elsővel. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy azonos címet viselő két ezüst melltűt állított ki a művész az Iparművészeti Múzeum vásárlásának évében, 1899- ben Brüsszelben 24 . A művész gyakran választotta modelljéül kiterjedt családjának tagjait, gyermekeit. Már említett, Zene című, ajtózárat díszítő plakettjének hegedülő kislányalakját is saját leányá-
