Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 15. (Budapest, 1995)

ÁCS Piroska: „Átváltozások" - Stobwasser-szelencék dekorációinak művészeti párhuzamai

23. Leander aktja talán éppen egy olyan antik ábrá­zolásból származik, mely a legyilkolt niobidákat örö­kítette meg. - Hoecker egyébként Antwerpent elhagyva évekig Itáliában, majd Bécsben működött. 24. EKM SM gyűjtemény, ltsz.: 55.639.1.2. Papírma­sé, fekete lakk. Atm.: 9,9 cm, ma.: 1,7 cm. 19. század eleje. 25. M. Rooses: L'oeuvre de P. P. Rubens, historié et description de ses tableaux et dessins, I-V. kötet, Ant­werpen, 1886-1892. - 1. képkötet 128. tábla, 2. szö­vegkötet 196. p. 26. A 32,2x25,6 cm-es metszet Van Dalén 1655­1659 közötti működése idején született. Jelzései a kö­vetkezők: „P. P. Rubens/Pinxit." és „C Van Dalén Ju­nior/Sculpsit. A. Blotelingh exc." 27. Létezésére két korábbi feljegyzés utal. Először 1653. dec. 30-án Jeremias Wildens inventáriumában szerepelt „Die vier Doctoren met gondé coorkappen van Rubens" (A négy egyházatya arany pluviáléban, Ru­benstől). Majd 1788. szeptember l-jén említik egy brüsz­szeli aukción „Un Tableau représentant les quatre Doc­teurs de l'Eglise". Innen tudjuk méretét is - a „szkeccs" 65x46 cm-es volt. 28. A Bibliának ez a szövege a Vetus Latina néven ismert korábbi latin szövegek sokaságát szorította hát­térbe. Az ószövetségi részt Jeromos héberből fordította - eltérve az ún. „Hetvenes fordítás" görög nyelvétől. A tridenti zsinat a Vulgatát autentikusnak nyilvánította s egy hivatalos kiadás előkészítését rendelte el. 29. A négy egyháztanító figurája ugyanis Rubens nem egy munkáján fellelhető. Többek között az antwer­peni Szt. Pál székesegyházban lévő „Az Oltáriszentség vitája" című táblakép (1609 körül) előterének két ol­dalán, vagy „Az Oltáriszentség diadala" elnevezésű kár­pitsorozat (1625/27) egyik jelenetén is. Ezeken a szen­tek ruházata aprólékosan kidolgozott. 30. EKM SM gyűjteménye, ltsz.: 55.383. papírmasé, fekete lakk. Átm.: 9,5 cm, ma.: 1,5 cm. 19. század eleje. 31. 1814-ben rövid ideig a Nemzeti Gárdában szol­gált, ahonnan a Becsületrend lovagjaként szerelt le. Kez­detben főleg illusztrációkat és litográfiákat készített, melyek a Napóleon-legenda köré csoportosultak. Bour­bon-ellenes nézetei miatt az 1822-es Szalon hét fest­ményét utasította vissza. 32. Olaj, vászon: 53,1 x 64,4 cm. Jobbra lent: H. Ver­net/1819. A londoni Wallace Collection gyűjteményé­ben („The Wounder Trumpeter"), inv. nr.: P 613

Next

/
Thumbnails
Contents