Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 15. (Budapest, 1995)

ÁCS Piroska: „Átváltozások" - Stobwasser-szelencék dekorációinak művészeti párhuzamai

23. Leander aktja talán éppen egy olyan antik ábrázolásból származik, mely a legyilkolt niobidákat örökítette meg. - Hoecker egyébként Antwerpent elhagyva évekig Itáliában, majd Bécsben működött. 24. EKM SM gyűjtemény, ltsz.: 55.639.1.2. Papírmasé, fekete lakk. Atm.: 9,9 cm, ma.: 1,7 cm. 19. század eleje. 25. M. Rooses: L'oeuvre de P. P. Rubens, historié et description de ses tableaux et dessins, I-V. kötet, Antwerpen, 1886-1892. - 1. képkötet 128. tábla, 2. szövegkötet 196. p. 26. A 32,2x25,6 cm-es metszet Van Dalén 16551659 közötti működése idején született. Jelzései a következők: „P. P. Rubens/Pinxit." és „C Van Dalén Junior/Sculpsit. A. Blotelingh exc." 27. Létezésére két korábbi feljegyzés utal. Először 1653. dec. 30-án Jeremias Wildens inventáriumában szerepelt „Die vier Doctoren met gondé coorkappen van Rubens" (A négy egyházatya arany pluviáléban, Rubenstől). Majd 1788. szeptember l-jén említik egy brüszszeli aukción „Un Tableau représentant les quatre Docteurs de l'Eglise". Innen tudjuk méretét is - a „szkeccs" 65x46 cm-es volt. 28. A Bibliának ez a szövege a Vetus Latina néven ismert korábbi latin szövegek sokaságát szorította háttérbe. Az ószövetségi részt Jeromos héberből fordította - eltérve az ún. „Hetvenes fordítás" görög nyelvétől. A tridenti zsinat a Vulgatát autentikusnak nyilvánította s egy hivatalos kiadás előkészítését rendelte el. 29. A négy egyháztanító figurája ugyanis Rubens nem egy munkáján fellelhető. Többek között az antwerpeni Szt. Pál székesegyházban lévő „Az Oltáriszentség vitája" című táblakép (1609 körül) előterének két oldalán, vagy „Az Oltáriszentség diadala" elnevezésű kárpitsorozat (1625/27) egyik jelenetén is. Ezeken a szentek ruházata aprólékosan kidolgozott. 30. EKM SM gyűjteménye, ltsz.: 55.383. papírmasé, fekete lakk. Átm.: 9,5 cm, ma.: 1,5 cm. 19. század eleje. 31. 1814-ben rövid ideig a Nemzeti Gárdában szolgált, ahonnan a Becsületrend lovagjaként szerelt le. Kezdetben főleg illusztrációkat és litográfiákat készített, melyek a Napóleon-legenda köré csoportosultak. Bourbon-ellenes nézetei miatt az 1822-es Szalon hét festményét utasította vissza. 32. Olaj, vászon: 53,1 x 64,4 cm. Jobbra lent: H. Vernet/1819. A londoni Wallace Collection gyűjteményében („The Wounder Trumpeter"), inv. nr.: P 613