Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 14. (Budapest, 1994)

ÁCS Piroska: Aranyszelence IV. György angol király udvarából

atûïje (3,2x2,8 cm) - V&A Múzeum Inv. Nr.: 6381882 - Jones Coll.; 1879. márc. l-jén a londoni Christie aukción bukkant fel egy további másolat Earl of Lonsdale nevében; viaszkép - V&A Múzeum Inv. Nr. A 73-1965. 19. Brighton Art Gallery (no. 336), 267x150 cm; Buckingham Palace, 61x42 cm; Chatsworth (háromnegyedes), 1

39x 109 cm; Croft kastély (félalakos), 91x71 cm; Kennebunkport (háromnegyed alakos) 127x101 cm; Kimbridge House, London Foster's, 1938. jul. 6.: 195. tétel (teljesalakos); Lowther kastély aukciós terme 1947. ápr. 29.: 1794. tétel (háromnegyedes) 140x112 cm; New York Clendenin J. Ryan aukciója 1940. jan. 19.: 212. tétel (félalakos) 91x71 cm; New York ParkerBernet aukciója 1942. dec. 3.: 39. tétel (félalakos) 91x71 cm; Ragley (buszt) 76x63 cm; Wislow Hall (félalakos) 91x71 cm. 20. Birmingham, 1825 körül. Fedelén belül felirat ,,J. Machin. Union Commercial Room. S. Raven Pinxt". Jelenleg V&A Múzeum /Dep. of Woodwork: W 571928. Atm.: 13,5 cm. Mr. P. A. S. Phillips ajándéka/. Raven 1815-ben szerepelt először városának céhlistáján „festő" megnevezés alatt. Sikeres pályafutása során két magasrangú pártfogója akadt: Sussex hercege, III. György fia; valamint Lipót, Szász-Koburg hercege, IV. György veje, 1831-től Belgium első királya. A művész csupán 1815-1831 között készült munkáit szignálta. 21. 1934. július 4-én került aukcióra a londoni Sotheby-nél (176. tétel) 22. A szelence az 1981. július 6-i londoni Sotheby aukción szerepelt, 10. tételként. 23. Ismert munkái: magángyűjteményekben: 1./ négyszögletes ún. freedom-box (arany, tölgy), h.: 8 cm, London, 1805/06; 2.1 kerek szelence (arany, piké berakásos leknőchéj) átm: 8,1 cm, ma.: 2 cm London, 1811 (a teknőchéj valószínűleg a XVIII. sz.-ból való); II. Erzsébet királynő gyűjteményében: négyszögletes szelence (arany) 9,2x7x2,5 cm, London 1813/14 (a fedelén lévő vadászjelenetes plakett Kirsteinstein, Strasbourg); Los Angeles County Museum of Art, Gilbert Coll., - 1./ négyszögletes szelence (arany, zománc, üveg, miniatűrök) 9,2x6,9x2,5 cm London 1817/18 (miniatűrök: francia iskola, XVII. század vége): 2.1 ovális szelence (arany, elefántcsont) 9,2x7,1x4,1 cm London 1825/26 (az elefántcsont plakett valószínűleg Augsburg, 1700 körül - ábrázolása Coreggio után Io elrablása); V&A Museum: négyszögletes szelence (arany, zománcminiatűr) London 1821 körül (a IV. Györgyöt ábrázoló miniatűr talán Henry Bonétól). " British Museum: négyszögletes szelence miniatűrrel (ezüst) London 1828/29 9,8x7x2,2 cm, Inv. Nr.: MLA OA 4604 a miniatűr William Bone zománcképe Tiziano festménye után); 24. Lásd Arthur G. Grimwalde: London Goldsmiths, 1697-1837: Their Marks and Their Lives. London. 1976 367.; Charles Truman: The Gilbert Collection of Gold Boxes, Los Angeles, 1991 337. p. 25. Ezt mutatják a Wakclin és Garrard cég üzleti főkönyvei is 1793 és 1808 között - C. Truman u.o. 26. A címer leírásához nyújtott segítségért ezúton mondok köszönetet Tompos Lillának; továbbiakban lásd még The Oxford Guide to Heraldry Oxford, 1990 190191 .p. 27. Itt eredetileg Nagy Károly aranykoronájának sziluettje szerepelt, majd 1801-től a hannoveri választófejedelemség elektori kalpagja. Mikor 1816-ban Hannover királyság lett, a kalpag helyébe újra korona került. A címernek ez a tonnája 1837-ig, Viktória királynő uralomra lépéséig maradt fenn. O nő létére nem örökölhette a hannoveri trónt. 28. O - Theeddel szemben - nem volt az akkori partnerek: Philipp Rundell. John Bridge, Paul Storr és E.W. Rundell vállalkozó társa. 29. Szinte gyermekként barátkozott össze Mrs. Mathew-val (az asszony Anthony Stephen Mathew tisztelendő felesége, korának afféle „kékharisnyája" volt), aki a klasszikus szerzők felé orientálta; ekkor születtek első Homérosz illusztrációi. 1775-ben a Wedgwood gyár tervezője lett - szigorúan lineáris jellegű rajzai közül kevés maradt fenn. 1787-ben Wedgwood és mások anyagi támogatásával hosszú tanulmányutat tett Itáliában - ez későbbi stílusát döntően befolyásolta. 1794-ben tért vissza Londonba. Újabb Homérosz, valamint Aiszkülosz és Dante illusztrációkat készített, s ezzel párhuzamosan megkezdődött szobrász - főleg monuimentális síremlékeket faragott - karrierje. 30. Habár a régensség intézménye de facto kilenc évig állt fenn, IV. György személyes ízlése, művészetszeretete és támogatása jóval hosszabb időszakon keresztül hatott. 31. Először Párizsba került, mint Metternich beosztottja. Az ő kísérőjeként tért vissza 1809-ben Bécsbe. Ezután kisebb-nagyobb megbízásokat látott el, pl. 1810ben Neufchatel hercegével tárgyalt Napóleon és Mária Lujza házasságkötéséről. 1813-ban Drezdában működött, s megkísérelte megingatni Szászország és Napóleon szövetségét. 1814-ben, a bécsi kongresszus idején a császári főhadiszálláson működött (Metternich megbízásából pl. találkozót szervezett Mária Lujza és apja, Ferenc császár között). 32. Ez 1815. június 18-án Napóleon teljes vereségével végződött, 260 000 katonájával szemben ellenfelei 900 000 főt sorakoztattak fel.