Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 14. (Budapest, 1994)

KARDOS Tatjána: Bronzdob a Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében

kerültek, elő hiteles darabok.

7 Számos elmélet született a dobok rendeltetéséről, a rajtuk látható jellegzetes díszítések (csónak és a benne ülő tollruhás evezősök /5. ábra/; tollruhás, tollfejdíszes táncosok; vízimadarak; építmények és bennük tevékenykedő alakok /6. ábra/) magyarázásával.

8 Nem kevés elmélet született a dobkészítő bronzkori nép eredetéről.

9 Máig is vitatott e kultúra kora. Természetes volt a következtetés, hogy a Malaysiában, Indonéziában, Bali-szigetén, Thaiföldön és Laoszban talált Heger I. típusú dobok is ehhez, a Dong-soninak elnevezett bronzműves kultúrához tartoznak, melynek központja a mai Észak-Vietnamban volt. Érthető tehát, hogy a bronzdobokat elemző nagyszámú tudományos munka szinte kizárólag ezekkel a legkorábbi és legdekoratívabb, Heger I. típusú dobokkal foglalkozik. A délkelet-ázsiai bronzműves kultúrákról kialakult képet jelentősen megváltoztatta az 1952 és 1980 között a dél-kínai Jünnan tartomány tíz lelőhelyéről előkerült nagyszámú, többségében bronz használati és luxustárgy, közöttük újabb bronzdobok és bronzdob formájú kauritároló edények.

10 Újabb kérdések merültek fel a bronzműves központok kölcsönhatásáról és kapcsolatairól is." A dobok helye és szerepe e bronzkori kultúrákban még eldöntetlen. A kínai források szerint ezek a keleti és déli barbárok hangszerei.

12 Először Ma Jüan (i. e. I. sz.?) északvietnami hadjáratai, illetve Csu-ko Liang (i. sz. 3. sz.) szecsuani harcai kapcsán említik őket.

13 A lelőhelyek területén az i. e. III. századig

14 két fejedelemséget említenek a kínai források: Tient (Dian; a mai Jünnanban) és Jüet (Yue; a mai Kuanghszi és Észak-Vietnam földjén). A Tien fejedelemség területéről előkerült nagyszámú plasztika, a különböző rendeltetésű edények falán ábrázolt életképek láttatják e nép mindennapi életét, segítségükkel talán könnyebb lesz megfejteni a dobok rejtélyes díszítéseit is.

15 A leletekből az is látható, hogy a Tien kultúra különböző szertartásaiban a Jüe kultúrához hasonlóan fontos szerepet játszanak a bronzdobok, de pontos szerepüket csak találgatni tudjuk.

16 Hasonló dobok kerültek elő a Dian fejedelemséggel szomszédos Csiung (Qiong, Délkelet-Szecsuan)

17 és Jelang (Yelang, Kujcsou nyugati része) fejedelemségekből is.

18 A Heger I. típusú bronzdobok virágkora kb. az i. sz. I. század elejéig tart. Öntésük és használatuk ezután sem szűnik meg, sőt méreteik nagyobbak lesznek, felületükön plasztikákjelennek meg, de kezd feledésbe merülni a régi korokból örökölt díszítések jelentése. A korai dobok tolldíszes evezősökkel tele csónakdíszítése félkörívekké alakul, a tolldíszes táncosok sora geometrikus díszítéssé válik, az állatok, vízimadarak vonalai is leegyszerűsödnek (7. ábra)

19

. Ez a dobtípus egészen a XII. századig készül, egyre egyszerűsödő mintákkal.

20 A X. századra datálják a Heger IV. típusú bronzdobok legrégebbi darabjait, amely típushoz a Hopp Múzeum dobja is tartozik. Ezen a dobtípuson is megfigyelhetjük a fokozatos egyszerűsödés, sőt az elnépiesedés jeleit. A dobtest kicsi',

21 az ősi dobok tolldíszes alakjai zászlósorrá alakulnak, a korábbi jellegzetes állatokat és madarakat felváltja a kínai állatöv. Az egyre későbbi dobokon ezek az állatok egyre kevésbé igényes megjelenésűek, egyre több közöttük a háziállat.

22 Miközben a dobok formája közel egy évezred alatt már nem változik, a belső falakon rusztikus megfogalmazású életképek jelennek meg (lásd 1. jegyzetünket). Ikonográfiájuk egyszerűsödése ellenére a bronzdobok értéke, fontossága, változatlan a használóik szemében.

23 A múlt század végén, és a századunk elején a bronzdobok használatában még élt több olyan szokás, amely a leletek tanúsága szerint a kezdeti idők ót£ nem változott,

24 néhány hagyománynak azonban a leletekben nincs nyoma. Újabb keleti hagyománynak látszik a dobok egyéni birtoklása.

25 Összefoglalva: a Heger IV. típusú dobot a X. századra már kialakulnak, díszítő motívumaik a legősibb típusú dobokéból erednek de azoknak leegyszerűsödött változatai, ;