Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 14. (Budapest, 1994)

DOBROVITS Mihály: Egy Kába-miniatúrával díszített XVIII. századi török kézirat a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumból

kombinálva a keleti miniatúra- és a nyugati veduta-iskolák hagyományait, lehetővé vált, hogy az alapvetően nyugati felfogású kompo­zíció mellett töretlenül megmaradjon a keleti művészeti hagyomány alapvetően program­szerű, illusztratív, a látvány helyett a látandó bemutatására törekvő hajlama és ezzel együtt a vízfestésre épülő keleti miniatúra-technika is. Mégis, nem felejtkezhetünk meg egy alap­vető eltérésről. Amíg a hagyományos keleti miniatúra-művészet helye a kötetek illusztrá­lása, addig ez a kép a kötet szervezésében játszik nagy szerepet. A mekkai nagymecset és a Kába-kő ugyan­is az iszlám világ spirituális központja. 10 Ha megteheti, az Iszlám minden híve köteles, hogy - legalább életében egyszer - a hagyo­mányos zarándoklatok alkalmából, felkeresse. Mohamed próféta Mekkából Medinába tele­pült hívei azért harcoltak, hogy azt maguknak megszerezzék. A kötetbe foglalt vers pedig róluk, az ő dicsőségükről, illetve a velük lé­tesítendő lelki kapcsolatról szól. Azaz, a kötet olvasója számára a miniatúra által bemuta­tott Kába-szentély egyszerre a kötet közép­pontja, a kötet által tartalmazott szövegek ideologikus, illetve spirituális középpontja és, mivel feltételezhetően maga is az Iszlám híve, a saját vallásos hitének is a középpontja. Ezt a központi szerepet erősíti az ábrázolás már említett szerkezete is, amelyben a - bár nyu­gatias - perspektíva-alkalmazás a Kábát teszi a kép központjává. Ha miniatúránkat összevetjük a Fadä'il Yasrlb körülbelül másfél száz évvel korábbi, 1620-ból származó ábrázolásával" (8. kép) azonnal kitűnik, mennyiben különbözik egy­mástól a két szemléletmód, azaz, mennyit is ad/hat/ott hozzá a nyugatias képzés a keleti látásmódhoz és technikához. A régebbi stflusú miniatúra szervezési elve a pontos, térképsze­rű ábrázolás. Célja nem az, hogy látványként, művészi eszközeivel fejezze ki az alkotó gon­dolatait, hanem hogy minél pontosabban tá­jékoztasson a szöveg által leírtak elhelyezke­déséről. Ezért is mond le a fizikai látvány ábrázolásáról, s ez magyarázza a képen talál­ható feliratok jelenlétét. Ugyanakkor a későb­bi miniátor - egységes kötetkompozícióban gondolkodva - megengedhette magának azt, hogy csak a látvánnyal törődjön. A programot ugyanis maga a kötetkompozíció biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents