Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 14. (Budapest, 1994)

FAJCSÁK Györgyi: Luo-han-festmények a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum kínai gyűjteményéből

15. Wen-shu (Manjusri) Bodhisattva hátasállatán, az oroszlánon látható. Férfiként ábrázolták hosszú hullámos hajjal, bajusszal és szakállal.

44 Kezében kínai szerencsejogar (ru-yi). Fejpántja - homlok fölött a diadémmal - archaizáló elem, a XIII-XIV. század bódhiszattva-díszeit idézi. Háta mögött lótuszkalapot és -gallért viselő kísérője. A Wenshu előtt meghajló idősebb férfialak elhelyezésében és mozdulatában a jezsuiták révén Kínába is eljutó európai metszetek hatását érezzük.

45 We-shu-nak, a Bölcsesség és Tudás Bodhisattvájának tisztelete magasra ívelt a mandzsuk uralkodása idején. Kultuszának központjában, a Wu-tai-shan (hegyen) álló szentélyekben a mandzsu császárok is mutattak be áldozatot neki. 16. Da-mo (Bodhidharma), a chan buddhizmus legendás alapítója levelekből készített „lótusztrónján" elmélkedik. A jelenet kilenc évig tartó híres meditációját örökíti meg. Előtte alamizsnás szilke. Mögötte Hui-ke, az elszánt tanítvány, aki saját karját vágta le, hogy a mesternek bizonyítsa eltökéltségét. A jelenetet számos változatban megfestették. Albumképünkhoz párhuzamként kettőt említenék: Tai Chin (1388-1462) és Sesshu (1420-1506) egy-egy tekercsképét.

4

" Az akadémiai stílus mesterkéltsége érződik az albumkép tájképi részletein, ami a kompozíciós mintákhoz és a tájábrázolás tanult szabályaihoz való merev ragaszkodás következménye. Az albumkép jelenete pontosan követi azonban az alakok elhelyezésében (oldalnézetből látható Bodhidharma) és a jellegzetes viselet (fejre boruló köntös) tekintetében is a Bodhidharma-ábrázolások Song-korban kialakult tradícióit. Albumképsorozatunk a XVIII. század derekára datálható. Az album felépítése jól tükrözi a kor népszerű buddhista kultuszait és főbb alakjait.

47 A kompozíciókat, a figurális ábrázolást, az ecsetkezelést és a színezést tekintve a Qian-long Festőakadémia figurális tekercseihez áll legközelebb (Ding Guanpeng) (műk. 1740-68), Yao Wen-han művei). A XVIII. századra utaló részletek (viseletek, hatalmi jelvények stb.) mellett az albumkép festője a XVI-XVII. század mestereihez nyúlt vissza. Wu Bin luo-han tekercseinek kompozíciós részletei és a nyugati festészet egyes elemei (fény-árnyék hatás az arcfestésben) tűnnek fel az albumképeken. Ding Yun-peng képeinek hatása az alakok erőteljes vonalvezetésében és a színek finom, elegáns használatában lelhető fel, míg Chen Hong-shou (1598-1652) a IV-V. századra utaló archaizáló ruhavonalaival, az alakot gazdagon redőzött öltözékben - hullámzó bő ruhaujjakkal - ábrázoló, a mozgásokat hosszan elnyúló vonalakkal érzékeltető stílusával hatott a XVIII. század mesterére. A nagy figurális festők mellett, ki kell emelni a fametszetes festőkézikönyvek és enciklopédiák hatását, hiszen a festészet témáit (pl. a fák típusait, virágfajtákat, fejformákat stb.) és technikáit (ecsetkezelés típusai, tushasználat stb.) apró elemekre bontva mutatták be - gazdag eszköztárat adva ezzel minden festő kezébe. A XVII-XVIII. század luo-han-ábrázolásain a horizontális tekercsképek nagy ívű kompozícióit és kisebb jelenetekből építkező szerkesztésmódját ötvözve akár több száz alakot is felvonultattak a festők. A testhelyzetek, és az arckifejezések groteszk fintorral utalnak a figurák világtól való távolságára. Gyakran, élő emberek eszményített arcvonásait festették a tekercsekre, de soha nem találkozunk olyan alakokkal, akiket a korabeli utcákon is láthattunk volna. James Cahill hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes chan kolostorokhoz csatlakozó világi hívőtársaságok megbízásából készültek felismerhetően őket ábrázoló luo-han-sorozatok, de ez nem vált általánossá sohasem.

48 A tekercsképeken ábrázolt alakok különös arcvonásaikkal, nyújtott vagy torzított fejformájukkal, bozontos szakállukkal, vastag szemöldökükkel és sajátos tárgyi környezetükkel a XVII-XVIII. század szinkretista művészetfelfogását tükrözik. A konfuciánus etika talaján mozgó írástudó-festő, a taoista halhatatlanok világából gyakran ösztönzést merítő művészet és a buddhista világ alakjai találkoznak össze ezeken a képeken; gyakran úgy, hogy az egyes elemek eredete alig-alig vá-