Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 14. (Budapest, 1994)
TOMPOS Lilla: Legenda és valóság; Esterházy László „páncélinge"
ereszkedő, imádkozó lovag látható. Láncszemekből összekapcsolt sodrony-páncélja fölött bő, könnyű szövetből készült, ujjatlan inget hord, ennek és zászlajának anyaga arany talpas keresztekkel telehintett vörös textilia K . A húrom lovagról és az ingről (Des trois chevaliers et del chainse) szóló 13. századi lovagének címében szereplő ruhadarab is egy páncéling lehetett. A történet szerint egy nemes hölgy elküldte ingét három szolgáló lovagjának. Meghagyta, egyikük, a legbátrabb viselje a férje által rendezett tornán az inget, anélkül, hogy vértet venne alá. Aki magára öltötte minden bizonnyal a hölgy színeiben küzdött méltó jutalmáért 9 . A lovagi élet minden mozzanatát szemléletesen mutatja be az 1330 körül festett Manesse kódex. (2. kép) Képünkön a háttérben ülő és a harcolókat bíztató ifjú hölgyek előtt fontos erőpróba, a lovagi torna zajlik. Ágaskodó lováról átütött sisakban vérző fejjel zuhan alá az egyik vitéz. Balján lévő pajzsa nem látszik, inge és lovának takarója vörössel és zölddel sakkozott. A győztes törött kopjával bár, de támadólag ugrat ellenféléhez. Pajzsának mezeje fekete, benne arany koronás ezüst oroszlán ágaskodik, erről felismerhető viselője, Walter von Klingen lovag. Ez a címer ismétlődik hermelinnel bélelt ingén és lovának öltözékén is" 1 . A képzőművészet példái közül talán a legismertebb Simone Martini a sienai Palazzo Pubblico számára készült freskója. (1328) Sötét háttér előtt lovagol a győztes zsoldosvezér Guidoriccio da Fogliano. Süvege, inge és lovának meglebbenő takarója is sárga fekete rombuszsorral, azaz rutával mintázott". A század második felétől kezdődően a páncélra vett szűk öltözék divatja terjedt el Európában, ragyogó példája a Canterbury katedrái isban látható. Edward Plantaget, a Fekete Herceg (1376) síremlékén páncéljára öltött, családja és Anglia címerére utaló ruhadarabot visel. Afegyverkabátot magát is őrzik a katedrái isban. Vattázott, tűzéssel díszített, színes bársonya aranyfonallal hímzett: négy részre osztott, első-negyedik kék mezejében arany liliomok, második-harmadik vörös mezejében három lépő oroszlán látható. A temetés után az elhunyt hősiességét szimbolizáló fegyverekkel együtt a síremlék fölé függesztették 12 . A Képes Krónika miniatúráinak tanúsága szerint Magyarországon is kedvelték és valószínűleg hasonló módon állították elő a szűk ruhadarabokat 13 . A krónika illusztrátora elbeszéli a magyarság történelmét, és egyúttal bemutatja I. (Nagy) Lajos király korának (1342-1382) tárgykultúráját, viseletét 14 . A nemzetségfőket, királyokat, magát Szent István királyt is a 14. századi divatnak megfelelően sodronyingbe öltöztette a miniator. (3. kép) Erre öltötte a rásimuló, ujjatlan felső köntöst, mely alul a páncél egy sávját láttatni engedi. Az öltözék mell részén gyakran a pajzs mesteralakjait és címerképeit láthatjuk. István királyunk pajzsán és zászlaján vörös mezőben hármashalmon az ezüst kettős kereszt a királyi hatalmat jelképezi, páncélon hordott öltözéke az Árpád-ház vörössel és ezüsttel vágott családi címerét idézi 15 . A 14-15. században a határőrvidékek freskófestészetének kedvelt témája volt Szent László király (1077-1095) harca a kun vitézzel 16 . A lovagkirály páncélt, azon szűk, rövid, rendszerint ujjatlan - a Képes Krónika vitézeihez hasonló - öltözéket visel: Gelence templomának freskóján feltételezhetően apró bőrdarabkákból összevarrottat, a maksai falképen barnás színű rövid ujjút karéjos szegéllyel, a karaszkóin ismét ujjatlant. A kakaslomnici freskó hőse ezzel ellentétben sodronyingére vörössel bélelt könnyű anyagból varrott, térdig érő, bő inget öltött. (4. kép) Ez felemelt bal lábán ráncot vet, kétoldalt hasított, ujja könyékig ér. Az egész öltözék kékkel és fehérrel diagonálisan sávozott, - heraldikai tévedése ellenére - valószínűleg az ország címerére utal 17 . A kigyóspusztai arany veretes övcsat niellós ábrázolásán az egymás ellen vágtató lovagok talpig páncélos alakját is bő, utjjatlan öltözék fedi lx . A 15. századra a hadi technika megváltozott, a lőfegyver feltalálásával a lovagok és lovaik a harcban ilyen módon való öltöztetése szükségtelenné - csupán a tornák reprezentációs eszközévé - vált. A 17. századra
