Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

PÁSZTOR Emese: A Jancsika - egy 17. századi török lótakaró típus

8 A felsorolt kifejezések közül a kápa kivételével mindegyik oszmán-török eredetű. (Ayakub és kege szavak hazai forrásokban való előfordulásáról: Kakuk 1973), továbbá a velense vagy velenge nevű takarókról: Tezcan, Hülya: TopkapT SarayTndaki Velense ve Benzeri Dokumalar. In: TopkapT SarayT Müzesi 5. Istanbul, 1992 223-240.p. 9 Levelek és okiratok I. Rákóczi György keleti összeköttetései történetéhez. Szerk, Szilágyi Sándor. Bp. 1883. 924. p. (továbbiakban: Szilágyi 1883) 10 I. Rákóczi György és a porta. Levelek és okiratok. Szerk, Beke Antal - Barabás Samu. Bp., 1888 (továbbiakban: Beke - Barabás 1888) 11 Thaly Kálmán Történelmi Tár 1894 270.p.2. lábjegyzet 12 Kakuk 1973 417. p., továbbá Kakuk Zs.: Kihalt oszmán-török jövevényszavak. In: Magyar Nyelv 1957 418-419.p. 13 Késmárki Thököly Imre naplói, levclcskönyvei, és egyéb emlékezetes írásai. Közli: Thaly Kálmán. Mon.IIung., Hist. XXIV. Bp., 1873. 384.p. (továbbiakban: Thaly Mon.IIung., Hist. XXIV. 1873). Vélhetően ugyanez a tárgy egy másik leltárban: "...janczik... pro contegendis et ornandis equis." uo. 334.p. 14 Közli: Szathmáry Károly Történelmi Tár 1881 772.p. 15 Inventarium Thesauri in Arce Frakno existentis. Die 8. Januar Annj 1693. OL. Esterházy cs.hg.ág.lvt. Rep.8.Fasc.C.No.37+NB/1.68.p. Détshy Mihály olvasata, (továbbiakban: Inventarium 1693) 16 1650: "Egy janczik viselt vagyon az szállásomon, veres posztóból való." Közli: Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I-III. Bp. 1896 (reprint 1986 II. 303.O.) (továbbiakban Radvánszky 1986)., 1684: "Egy lóra való, sárga atlaczos Jancsik." Thaly Mon.IIung., Hist.XXIV1873.169.p., 1684: "Két közönséges jancsikok; az egyike veres bársonyos, az másika kék angliai, varrott." uo. 209. p. 17. 1688: "Violaszín bársonyon skófiummal varrott Jancsik." Közli: Thaly Kálmán. Történelmi Tár. 1886. 770.p., vagy a fent idézett Kemény-féle "merőn szkófiummal varrott" Jancsik (14. jegyzet), valamint a Jancsika szó téves olvasatát vagy elírását véljük felfedezni Nádasdy Ferenc 1670-ben lefoglalt sárvári kincstárában szereplő, az egész lovat befedő, hímzett lótakaró említésekor is: "auro et argento scofio acupictum vulgo Baucsika nuncupatum". Közli: Takáts Sándor. Archaeológiai Értesítő 1902. 126.p. 18 1688: "Veres bársonyos aranyos csillagformára Jancsik" Thaly Történelmi Tár 1886. 770. p., 1707: "Egy veres bársony Jancsikon feles csík, csillag... Más veres jancsík egészen ezüst tulipa és másféle ezüst virágokkal sűrűn rakva. 3-madika, veres, apró boglárokkal rakott" II. Rákóczi Ferenc ezüstneműinek jegyzéke. Közli: Thaly Kálmán: Történelmi Tár. 1879. 174. p., 1725: "Egy megy Szinü bársonyos aranyos Ezüst boglárokkal ékesített Török Janczika." Inventarium Thesauri Fraknensis Anno 1725. Almárium sub Nris 77 et 78. IM Adattár 236/1957. Közli: Katona Imre: A fraknói kincstár 1725-ös leltára, in: Művészettörténeti Értesítő 29. 1980. 144. p. (továbbiakban: Katona 1980). Feltehetően jancsikokról lefejtett boglárokat jelentett a Thököly-javak közt összeírt (1684): "Ezüst-aranyos jancsikok, egy iskátulyában." Thaly Mon. Hung., Hist. XXIV. 1873. 171.

p., s talán e rozetta ill. félgömb alakú szegecsekre vezethető vissza jancsiszeg kifejezésünk eredete is. 19 1684: "Egy égszényű Jancsik, jaspisos, rubintos és türkíses, három darabbúi álló. Item egy veres-bársony Jancsik, jaspisos rubintos és türkísses, három darabbúi álló;" Thaly Mon.IIung., Hist. XXIV. 1873 208.p., 1688: "Jantsenka veres bársonyból. 5 szárnyas tirkisekkel rakott...800 fit. Ehcz hasonló más, rubint smaragd és gyöngygyei rakott 700 frt." Zrínyi Ilona Szinnán hagyott javai. Közli: Radvánszky 1986 II. 390.p., 1707: "4-edik, köves jancsík." Thaly Történelmi Tár. 1879 174.p. 20 A magyar forrásokban előforduló kuracel, kuracell, kuracin, kuracsin változatok a francia cuirasse — páncél - szóból származnak. Vö. Szamota István: Magyar Oklcvélszótár. Szerk, Zolnay Gyula. Bp. 1902-1906. 557. p. 21 1680: "Egy lóra való kuraczcl jancsikot, tall, i. 130." találunk Székhalmi portusi vásárlásai közt. I. Apafi Mihály fejedelem udvartartása. 1. köt. Bornemissza Anna gazdasági naplói (1667-1690). Szerk, Szádeczky Béla. Bp. 1911. 448.p. Bár jancsikaként nem említik, de vélhetően arról esik szó II. Apafi Mihályné Bethlen Kata ingói közt (1675): "Bársony szegélyű török czaírag. aczél pikkelyekkel, réz szcgccskékkel czifrázva 3 darabban, b.á. 100 r. ft." Közli: Jakab Elek. Századok 1883. 794. p. 22 Egy ill. két szárnyú: 1725: "Külömb külömb féle Szinü bársony Ezüst Aranyos boglárokkal ékcssen ki verrett Lóra való Török Janczikák, kél Szárnyú tizen hét, Item Egyes négy." Katona 1980 144.p. - Almárium Sub Nris 75 et 76. Nro 1., Három részes: 1688: "Egy veres bársony Jancsik, mely áll három darabbúi,", "...szederjes bársony Jancsik, három darabbúi álló,..." Thaly Történelmi Tár 1886 779.p., továbbá Isd. 19. (1684, 1688), 21. (1675) és 24. (1725) jegyzetet. A hármas tagolás alapján feltételezzük, hogy bogláros Jancsikát ír le Bethlen Kata hagyatékának következő tétele is (1714): "Egy fekete bársony nyereg takaró - czafrag - 69 ara-