Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

DÉTSHY Mihály: Sárospatak várának "aranyos kárpitjai"

gyulafehérvári kárpitok leltárában is különkülön számba vett "szél"-cket, önálló bordűröket feltételezünk, amikkel a kárpitokat összefüggő "házöltözetté" toldották össze. Ezért is kérhette Mednyánszky Patakról a helyiség bécsi rőf szerinti részletes felmérését, hogy megállapíthassa, elegendő lesz-e a kínált kárpitok mennyisége. Nem mérték szerint rendelt kárpitokkal volt dolga, ezért is írta: "lehetetlen, hogy olly darabonként Pataky Palotának dispositiojához képpest találhassunk". A helyiség oldalhosszainak összege az egyetlen ablak- és két ajtónyílást, ill. fülkét, valamint a cserépkályha szélességét levonva kb. 20 m-t tett ki, így lehetséges, hogy a 41 rőf, azaz 30 m összszélességű kárpitokat egymás fölött két sorban rendezték el. A 7 és 9 rőf széles kárpit csak a két oldalfalon, az ajtók fölött helyezkedhetett el. A kárpitok között fennmaradó közöket az említett "szél"-ckkcl pótolhatták ki. Sajnos sem Mednyánszky, sem a leltárak nem említik, mit ábrázoltak a kárpitok, Mednyánszky is csak annyit árul el, hogy "igen szép figurákkal s- históriákkal valók". Anyagukról is csupán azt, hogy "seliem ugyan feles benne". Viszont nem írja meg, milyen színűek. Csak az összeírás nevezi "aranyas kárpitoknak", azaz aranyszálakkal átszőttnek, a leltár pedig kék színűeknek, de mindez nem mond egymásnak ellent. A kárpitok származási helyéről a levélből csak azt tudjuk meg, hogy "az helt cl pusztította a minapiban az Ellenségh", és ezért nincs rá mód, hogy mérték szerint ujakat vagy kiegészítéseket rendeljenek onnan. Magyarországban és Erdélyben, akárcsak Ausztriában is a flandriai kárpitokat kedvelték.

11 így ezek is a Habsburg uralom alatt álló Flandriából számlázhattak, amit ekkortájt a franciák igyekeztek háborúval elhódítani, aminek több, kárpitjairól nevezetes város esett áldozatul. Sajnos a Rákóczi család levéltárában nem találunk további leveleket, amelyek bizonyíthatnák, sor került-e a kárpitok megvásárlására, s valóban ezek díszítették-e az "ebédlő palotát". 1701 után viszont arra sincs adat, hogy az ebédlő kárpitjai az egyéb berendezéssel hová tűntek cl, pedig az 1711 utáni leltárak szerint a helyiség sértetlenül vészelte át a Rákóczi-szabadságharcot, de üresen maradt. Említésre méltó, hogy az özvegy Lorántffy Zsuzsanna még 1651-ben is kerestetett Bécsben kárpitokat. Fogarasból írja február 20-án: "Ha Mednyánszky Vram karpitott nem talál, azt a pénzt hagjassa ot fen... Szőnyegkct is küldtünk, a'kit vettek". Ezekkel kétségtelenül kisebb fia, Zsigmond herceg lakodalmára akarta a pataki várat díszíteni.

12 Jegyzetek 1 MOL E-148 Neoregestrata acta(NRA), fasc.1724.No.48. 2 MOL E-156 Urbaria et Conscriptiones, fasc. 154. No.70. Kiadta Baranyai Béláné és Csernyánszky Mária. Urb. et Conscr. 7/2. füzet, Bp. 1984. MTA Müvlört. Kut. Csop. Forráskiadványai. Említésre méltó, hogy az összeírás szerint az ebédlőtől nyugatra nyíló egyik palotában "nyólez szütt virágos kárpitok a falon". 3 Szlovák Közp. Áll. Lvt. Pálffy cs. vöröskői lvt. Arm. VIII. Lad.5. fasc.3.No.23. Inventarium rerum mob. Rakoczianorum in Arce SarosPatak ct Szerencs repertarum: "cubiculum exornatum auleis caerulei coloris ex tela in frustis No.36.". A másik palotában lévő 8 kárpitról: "aulea parietibus affixa, attrita, persici laboris in frustis No.8.". Ezek a perzsa kárpitok nem tartoztak a 36 darabos ciklushoz. 4 MOL E-190. Arch. Farn. Rákóczi (AFR) fasc. 10. No. 3200. 5 U.ott, No. 3117. 6 U.ott, fasc. 14. No. 4662. 7 U.ott, No.4682. 8 U.ott, fasc. 16. No. 4915. és 4918. 9 U.ott, fasc. 17. No. 5242.