Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)
HORVÁTH Hilda: Vázlat egy műgyűjtemény sorsáról
iáiból és bazini várkastélyából több mint másfélszáz régi és modern festményt adományozott a Nemzeti Múzeumnak, amit örökletétként a Szépművészeti Múzeumban helyeztek el. 8 A végrendelet VIII. pontja kifejtette, hogy királyfai és bajmóci várkastélyaiban, pozsonyi és bécsi palotáiban lévő műkincseit, festményeit a helyszínen, múzeumszerű megtekintésre tartsák fenn. 9 A gróf halála (1908) után a törvényszék szakértőket bízott meg az ingóságok leltározására és értékbecslésére: az iparművészeti tárgyak listáját Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum akkori igazgatója készítette el, 10 aki tanulmányokban ismertette a Pálffy-hagyatékot, s mintha vátesz szólt volna belőle, amikor megjegyezte, hogy "...akárhány darabot fel tudnék sorolni, mely aukcióra bocsátva a külföldön igen nagy áron kelne el". 11 Az örökség páratlan műkincsei hosszan elhúzódó per tárgyai lettek, amely még az első világháború befejezésekor sem dőlt cl, s a Vallás- és Közoktatásügyi magyar miniszter 1918 végén, 1919 elején - az örökségben leginkább érintett gr. Andrássy Gézával, Pálffy Gabriella fiával egyetértve, hogy amíg a felvidéki műkincsek sorsa tárgyalások útján végleg el nem dől, biztonságba helyezzék őket -, már semmit sem tehetett. 12 A tárgyak eredeti helyükről kiszakítva részben az 1920-as években megszerveződő szlovák múzeumokba kerültek, jórészük pedig a Kelet-Szlovákiai Múzeum árveréseire, ahol sorozatban bocsátották kalapács alá az egykori magyar magántulajdonú műkincseket. 13 A bécsi palota kincsei - miután az osztrák állam nem vállalta az épület és gyűjtemény fenntartását -, végül is 1921-ben kerültek árverésre. A nagy érdeklődéssel kísért aukció kilencvenkét millió koronát jövedelmezett, a tárgyi anyag részben Bécsben maradt, részben azonban - az empire kiemelkedő tárgyi emlékei — egyebek között francia tulajdonba jutottak. 14 További kutatás és tanulmányozás feladata lesz az egyes paloták, kastélyok termeinek rekonstrukciója - legalább elméletben —, a korabeli leírások és fényképek segítségével. Az interieurök, a tárgyi anyag visszaállítására már soha többé nem kerülhet sor az eredeti helyszíneken a tulajdonos végakaratának megfelelően, de egy-két kiemelkedő alkotás bizonyára felbukkan majd külföldi magán- vagy közgyűjteményekben, hiszen elsőrangú darabokról is szó van. Jegyzetek 1 Szerencs, J.: A főrendiház évkönyve. III. évf. Budapest, 1907. 376.p. 2 Sturm-féle országgyűlési almanach 1905-1910. Rövid életrajzi adatok az országgyűlés tagjairól. Szerk.: Dr. Fabro II. és Dr. Újlaki, J. Budapest. 1905. 99-100.p. 3 Radisics, J.: Gróf Pálffy János műkincsei. Magyar Iparművészet, 1910. 102.p. 4 Nádai, P.: Az iparművészet Magyarországon. Budapest 1920. 106-107.p. 5 A Pálffy-család váltságdíj fejében értékes műtárgyakkal fizetett Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek; Entz, G.: A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig. Budapest, 1937. 49.p. - A Wesselényi-összeesküvés után elkobzott Nádasdy-javakból részesedtek a Pálffyak is; lsd.: op.cit.u.o. Részletesebben a Nádasdy-javakról és sorsukról lsd.: Takáts, S.\ Magyar műkincsek pusztulása a Wesselényi-féle összesküvés idejében. Archeológiai Értesítő, 1900. 147-150.p. Takáts, S.\ Nádasdy Ferencz gróf sárvári kincstára. Archeológiai Értesítő, 1902. 122-127. - Schoen, A.: Nádasdy sárvári kincsei. Műbarát, 1921. 268-273. 281-285. p. 6 Korabeli leírásokat közöl és elemez: G. Győrffy, K.\ Kultúra és életforma a XVIII. századi Magyarországon. (Idegen utazók megfigyelései). Művészettörténei füzetek 20. Budapest, 1991. 7 Az egyes interieurök tömör leírását közli Radisics már említett írásában, továbbá másik tanulmányában: Pálffy János gróf művészeti hagyatéka. A Ház. 1910. 135-158.p. - A királyfai, illetve bazini termekről részletesen: lsd.: Magyarország vármegyéi és városai. (Magyarország monográfiája)
